A paradicsomnak hagyományos formájában is jótékony egészségügyi hatásai vannak. Ennek fő oka, hogy számos antioxidánst tartalmaz, amelyek a sejtek pusztulása ellen hatnak, semlegesítve a kémiailag igen agresszív szabadgyököket.

Az antioxidáns-hatású anyagok egyike a likopin, amely a paradicsom piros színét is adja. Korábbi, több ezer férfi bevonásával elvégzett vizsgálatok során kiderült, hogy heti tíz vagy több paradicsom (illetve ezzel egyenértékű szósz) elfogyasztása 45%-kal csökkenti a prosztatarák kialakulásának esélyét. Más tanulmányok szerint a likopin csökkenti a "rossz koleszterin" szintjét a vérben, így az érrendszeri betegségek ellen is hatékony.

A Purdue Egyetem (Indiana állam, Egyesült Államok) kutatói most egy olyan genetikailag módosított fajtával álltak elő, amelyben a likopin koncentrációja 2-3,5-szerese a hagyományos paradicsoménak. Az eredmény "véletlenül" jött, miközben egy később érő fajtát szerettek volna előállítani.

Az új fajtát az élesztő egyik génjének beültetésével hozták létre. A gén azoknak az anyagoknak az anyagcseréjére hat, amelyek segítik a likopin felhalmozódását a sejtekben.

Egyelőre nem tisztázott, hogy a likopin tiszta formájában miért nem fejt ki hasonló hatást, azaz egyelőre tiszta "gyógyszerként" nem lehetséges az alkalmazása.

Ajánlat:

Az 5. Paradicsom-feldolgozási Világkongresszus oldala

A Purdue Egyetem angol nyelvű közleménye

Korábban az [origo]-ban:

Reformtöpörtyű spenótmalacból
2002.01.25. Első ízben sikerült működőképes növényi gént élő állatba ültetni.

A rejtély egyik kulcsa a paradicsom
1999.2.19. Régóta ismeretes, hogy a mediterrán országok lakosai között ritkábbak a szív- és érrendszeri betegségek és a rák némely fajtája, mint Nyugat-Európában. Lehetséges, hogy a délen különösen kedvelt nyers paradicsom, paradicsomos szószok és pizzák fogyasztása kapcsolatban áll a prosztatarákos megbetegedések alacsonyabb számával.

[origo]