Fogtisztító baktériumok

Míg eddig minden lehetséges eszközzel óvtuk fogainkat a baktériumok támadásával szemben, a közeljövőben elképzelhető, hogy épp a baktériumok védik meg fogsorunkat a fogszuvasodástól.

Forrás: ORIGO Svéd kutatók genetikai eljárással úgy módosították a joghurtreklámokból jól ismert "élőflórát", hogy az bevethető a fogszuvasodásért felelős baktériumok ellen.

A kutatók kísérletei során módosított baktériumok sikerrel óvták meg patkányok fogazatát a szuvasodás jelentős részétől. A jövőben hasonló "barátságos" baktériumokat vethetünk be a száj és a gyomor számos kórokozója ellen.

A stockholmi Karolinska Intézet munkatársa, Lennart Hammarstrom vezetésével olyan Lactobacillus zeae baktériumot sikerült kifejleszteni, amely a felületén ellenanyagot hordoz a fogszuvasodást okozó Streptococcus mutans ellen.

Korábbi vizsgálatok már feltárták azt a mechanizmust, amellyel a Streptococcus mutans a fogakhoz tapad. A Lactobacillus által hordozott ellenanyag rákapcsolódik arra a molekulára, amely normális esetben a Streptococcus-t a fogakhoz rögzíti, s így az már semmilyen kárt nem képes tenni a fogsorban: az összekapcsolódott baktériumi-ellenanyag páros pedig a gyomorban végzi.

A Lactobacillusok azok a baktériumok, amelyeket az élelmiszeripar tejsavas erjesztéssel készült termékek, pl. joghurtok készítésére is felhasznál. Az élelmiszergyártók a közelmeúltban már számos ételhez, például joghurtfajtákhoz adagoltak különböző Lactobacillus-tenyészeteket azzal a szándékkal, hogy növeljék a szervezetben élő jóindulatú mikroorganizmusok számát.

Először használnak azonban ilyen baktériumokat arra, hogy a segítségükkel külső forrásból juttassanak a szervezetbe olyan ellenanyagokat, amelyek annak passzív ellenállóképességét növelik.

"A korábbi próbálkozások nem voltak igazán sikeresek" - jegyzi meg Wim Boersma, a Lelystadi Állat- és Egészségtudományi Intézet kutatója.

Forrás: ORIGO Hammarstrom's kutatócsoportja jelenleg a lactobacillusokra illeszthető ellenanyagok arzenálját igyekszik bővíteni. Azt remélik, hamarosan sikerrel szállhatnak szembe olyan kórokozókkal is, mint a heveny gyomorrontást kiváltó rotavirus, és a gyomorfekélyhez vezető helicobacter pylori.

A jótékony hatású baktériumok ráadásul olcsó gyógykezelést jelenthetnek számos fejlődő ország számára is, véli Hammarstrom. S az új eljárás az utazóközönség figyelmére is számot tarthat: "Látom magam előtt, amint a turisták bevesznek egy-egy megfelelő baktérium-kapszulát a repülőtéren".

Hammarstrom szerint az ehhez szükséges technológia egy-két éven belül rendelkezésünkre állhat. Az engedélyezési folyamat kacskaringói, illetve a fogyasztók génmódosítás iránti ellenérzései miatt lehet, hogy magukra a termékekre akár egy évtizedet is kell várnunk.

Ajánlat: