A Nature szerint minden idők egyik legfontosabb paleoantropológiai leletéről van szó, amelynek kora 6-7 millió év közé esik.

A szerdán bemutatott koponyát még tavaly fedezte fel egy Közép-Afrikában, Csád területén dolgozó nemzetközi kutatócsoport.

A jó megtartású lelet a "Toumai" nevet kapta - Csádban ezt gyakran adják azoknak a gyerekeknek, akik a száraz évszak környékén látják meg a napvilágot.

A lelet nem mindennapi voltára jellemző, hogy Daniel Lieberman, a Harvard Egyetem kutatója a Nature-ben megjelent részletes összeállításban "kisebb nukleáris robbanáshoz" hasonlította azt a várható hatást, amit a koponya felfedezése kivált majd a paleoantropológusok, az ember eredetével foglalkozó kutatók között.

Henry Gee, a Nature szerkesztője sem fukarkodott a dicsérettel, pedig mint tudjuk, a világ egyik legrangosabb tudományos kiadványáról van szó: szerinte a koponya a legfontosabb felfedezés, amire a még élő kutatók emlékezhetnek, s jelentőségét tekintve vetekszik az első, 77 éve felfedezett "majomember" felfedezésével - amely gyakorlatilag megalapozta a modern paleoantropológiát.

10 millió évvel ezelőtt a világban számos majomfaj létezett, de az emberfélék családjának ( Hominidák ) eddig ismert legkorábbi, jó állapotban megmaradt, a csimpánzoktól és más majomfajoktól jól elkülöníthető képviselői csupán 5 millió évvel későbbi üledékekből kerültek elő - írja a Nature.

A köztes 5 millió éves időszakban kellett megtörténnie a két fejlődési vonal szétválásának, ám az ezzel kapcsolatos teljes emberi leletanyag meglehetősen bizonytalan, és kényelmesen elférne egy cipősdobozban.

A mostani felfedezés tehát a hiányzó láncszem, vagyis a legértékesebb fosszília-típus klasszikus példájának tűnik. Egyelőre azonban korai lenne kijelenteni, hogy a fő fejlődési ágon helyezkedik el - még nem lehet kizárni, hogy egy oldalág képviselőjével van dolgunk.

Nagyon izgalmas a lelőhely földrajzi helyzete is, mivel viszonylag távol esik az eddigi legfontosabb lelőhelyektől, azaz a Kelet-afrikai-árokrendszer területétől. Ez más megvilágításba helyezheti a jelenleg elfogadott, az ember megszületésének helyére és okára vonatkozó hipotéziseket.

A koponyán keverednek az ősi és az előremutató bélyegek, ahogyan azt egy hiányzó láncszemtől elvárhatjuk. Az agykoponya majomszerű, a megrövidült arckoponya és a kis fogak (különösen a szemfogak) azonban már inkább emberszerűek. A szemöldökeresz e típusát pedig még soha nem írták le az emberfélék családjában.

Nem kizárt tehát, hogy a Toumai-lelet egykori gazdájában az ember eddig ismert legkorábbi, közvetlen ősét tisztelhetjük.

Egy nemzetközi kutatócsoport 2002. július 10-én mutatta be a képen látható koponyát, amely az emberfélék családjának eddig ismert legkorábbi képviselőjéhez tartozott. A Nature szerint minden idők egyik legfontosabb paleoantropológiai leletéről van szó.

Korábban:

Okos Neander-völgyiek
A Neander-völgyiek sokkal nagyobb technikai tudással és kézügyességgel rendelkeztek, mint ahogy eddig hittük. 

A legkorábbi emberős felfedezése
Egy új emberős-lelet tovább bonyolítja a származásunk körüli vitákat. A legalább 5,2 millió éves maradványokat felfedezőik a legkorábbi hominidának tartják.

[origo]