|
A nagyszerű eredmény mögött egy
évtizedes kutatómunka áll, amelynek során
megfejtették a mozgató idegsejtek
kialakulásához szükséges kémiai
jelzéseket. Újabb jelentős lépésnek
lehetünk tanúi a rohamosan fejlődő
őssejt-biológia területén, amelynek
legfőbb célja, hogy a bizonyos fejlődési
irányokba még nem, vagy csak bizonyos
mértékben elkötelezett őssejtekből az
emberi szervezet mintegy 200 féle sejttípusának
bármelyikét kialakíthassuk,
gyógyítási céllal.
A Columbia Egyetemen (USA) zajló kutatások
eredményei minden bizonnyal alkalmazhatók lesznek az
ember esetében is. Egyelőre felmérni is
nehéz ennek jelentőségét: emberi
mozgató idegsejtek létrehozásával
számos bénulásos betegség válik
kezelhetővé, esetleg
gyógyíthatóvá. E sejtekkel pótolni
lehetne a betegség vagy baleset miatt elvesztett
idegsejteket.
A kutatásokat vezető Thomas Jessell és
munkatársai a Cell (Sejt) c. szaklap 2002. július
17-ei számának online kiadásában soron
kívül közölték eredményeiket.
Jessell és kollégái több mint 15 éve
tanulmányozzák a fejlődő gerincvelő
idegsejt-kapcsolatainak kialakulását.
Meghatározták azt a két
kulcsfontosságú lépést, amelynek során
az idegsejt-előalakokból idegsejtek, majd ezek egy
részéből gerincvelői mozgató idegsejtek
(motoros neuronok) fejlődnek ki. Az így
kitenyésztett sejteket sikerrel próbálták
ki élő közegben (in vivo) is, ahol
beültetésük után azok beilleszkedtek
szöveti környezetükbe, s
működőképesnek bizonyultak.
Korábban az [origo]-ban
Áttörés az őssejt-biológiában:
kifejlett idegsejtek előállítása emberi
embrióból
2001. december 3. Először sikerült
specializált, kifejlett idegsejteket
előállítani emberi embrionális
őssejtekből. Elérhető közelségbe
került a Parkinson- és Alzheimer-kór
kezelése.
[origo]
|