Madárritkaságok felbukkanása Csongrádban

Ritka madarak jelentek meg a napokban Csongrád megyében: kígyászölyvet, parlagi sast, és terekcankót figyeltek meg a madarászok.

Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportjának szakembere az MTI-nek elmondta, hogy az ezen a vidéken ilyenkor érdekességnek számító madárvendégek fiatal, még nem ivarérett példányok. A cserebökényi és a csanádi pusztákon hüllőkre és apró rágcsálókra vadászik néhány kígyászölyv; ez a sashoz hasonló nagyságú, gyönyörű ragadozó főleg a hegyes-dombos vidéken költ.

A Csanádalbertihez tartozó Montág-pusztán egy fiatal darázsölyv nevéhez hűen főleg méh- és darázsfajok lárváival táplálkozik. Ugyanott láttak egy parlagi sast is. A kelet-európai, ázsiai sasmadár Magyarországon belül lassan terjeszkedik dél felé, a helybéli szakemberek remélik, hogy egyszer majd Csongrádban is költeni fog.

A szegedi Fehértó madaraira kerecsensólyom vadászik. A vízimadarak közül Csongrádban a mostani időszakban a legnagyobb ritkaságnak a terekcankó számít. A rövid lábú, fölfelé görbülő csőrű, kisebb testű parti madár Észak-Oroszország tajgaövezetében költ, nálunk nagyon ritka átvonuló, júliusi felbukkanását Fehértónál különösen érdekesnek tartják a madarászok.

A sarlós partfutót szokatlanul nagy számú megjelenése miatt sorolják a különlegességek közé, ugyanis igazi vonulási ideje augusztus és szeptember eleje. Ennek ellenére 40-50 sarlós partfutó jelent meg a Fehértó környékén; a vöröses színű, lefelé görbülő csőrű, apró lilealkatú madár Európában nem fészkel, Magyarországhoz legközelebb Észak-Szibéria tundráin költ.

A bugyborékoló hangú kis póling Csongrád megyei nyaralását ugyancsak nagy érdekességnek tartják a szakemberek, ugyanis a tavaszi átvonulók közé tartozik. Több kisebb csapatát is látták a csanádi pusztákon, Cserebökényben, valamint a megye nagyobb halastavain. Kóborlóként ritka, fészkelőként pedig még kevésbé előforduló a kis csér, amelynek két példányát figyelték meg a minap a Szeged környékén.