A "hosszú élet titkáról" rengeteg beszámolót olvashatunk napjainkban. Az öregedésbiológia aranykorát éli: sorra tisztázzák az öregedés hátterében álló sejt- és molekuláris szintű folyamatokat, sőt ígéretesek a genetikai eredmények is.

A Science magazinban megjelent tanulmány most arról számol be, hogy három dolog segítségével többé-kevésbé megjósolható, hosszú élete lesz-e valakinek. E szerint az élettartam kapcsolatba hozható a testhőmérséklettel és két kémiai anyag mennyiségével a vérben. Az egyik a jól ismert inzulin, a másik a DHEAS jelzésű molekula (dehidroepiandroszteron-szulfát).

A tanulmány szerint általában hosszabb ideig élnek azok, akiknek alacsonyabb a testhőmérséklete, alacsony az inzulinkoncentrációja és magas a DHEAS-koncentrációja. A Nemzeti Öregedésbiológiai Intézet (Baltimore, USA) vizsgálatsorozata 1958-ban kezdődött, mintegy 1500 személy bevonásával. Egyelőre azonban nincs elég adat ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, mennyivel nagyobb a várható élettartam.

A kutatók egyelőre nem teljesen biztosak az eredmény mögött húzódó okokban, ám állatkísérletek alapján valószínűsíthető, hogy a kevésbé intenzív anyagcsere állhat a háttérben. Az anyagcsere és az élettartam közötti feltételezett kapcsolat olyan kísérleteken alapul, amelyekben az állatokat szigorú diétán tartották. Az ilyen példányok átlagosan tovább éltek - egyesek akár 40%-nyi idővel is -, s alacsonyabb testhőmérséklet, alacsony inzulinkoncentráció és magas DHEAS-koncentráció jellemezte őket.

Az Orvosi Hetilap 141. évfolyamának 36. száma arról számol be, hogy a nagy DHEAS-koncentráció felnőtt férfiakban csökkenti a szív-érrendszeri betegségekben való elhalálozás kockázatát (a nők esetében ez még nem igazolt). A DHEAS termelődésének szabályozása pontosan nem ismert, de számos adat szól amellett, hogy jelentős szerepet játszik benne az inzulin is.

Az emberekkel folytatott hosszú vizsgálatsorozat természetesen nem szigorú diétán alapult. Így egyelőre nem lehet megmondani, mi okozza az alacsonyabb a testhőmérsékletet, az alacsony inzulinkoncentrációt és a magas DHEAS-koncentrációt egyes emberekben. Ez lehet genetikai, de az étrendtől független életmódbeli hatás is.

[origo]