John Tooby, a Kaliforniai Egyetem munkatársa így fogalmaz: "Agyunk a specializált számítógépprogramokhoz hasonló célirányos, konkrét feladatra kialakított programokat tartalmaz".
Tooby és munkatársai - egészséges személyek mellett - egy olyan beteg reakcióit tanulmányozták, aki agykárosodás miatt mind az érzelmi élet, mind a társas viselkedés terén komoly problémákkal küszködött. Intelligenciája normális volt, de szinte képtelen volt megállapítani, hogy mit gondolnak, éreznek vagy tudhatnak mások.
A kutatók társadalmi és "elővigyázatossági" szabályokat fogalmaztak meg kísérleti alanyuk számára. (E két szabálytípus között az a különbség, hogy az első szabálycsoport be nem tartása társadalmi, míg a másodikba tartozó előírások áthágása fizikai következményeket von maga után. Például: "Ha használom más motorját, sértetlenül kell visszaadnom", illetve "ha motorral megyek, jobb, ha bukósisakot veszek".)
A páciens a többi kísérleti személyhez hasonló ügyességgel ismerte fel az elővigyázatossági szabályok megszegését, de a társadalmi szabályok be nem tartását (a csalást) sokkal nehezebben, mintegy 30 százalékkal ritkábban érzékelte.
"A csalás felismerését agyunkban a gondolkodás többi formájától elkülönült rendszer szolgálja" - magyarázza Pascal Boyer, a Washington Egyetem pszichoantropológusa, míg Steven Pinker, az MIT világhírű kutatója úgy vélekedik, hogy az "emberi agyban minden valószínűség szerint a társas érintkezés számos módozata megfér egymás mellett". Pinker ide sorolja többek között a beszélgetőpartner társadalmi pozíciójának vagy szexuális étvágyának "kiszagolását".
Kultúrák egyenlősége
A kutatók okoskodásában a következő lépés az volt, hogy amennyiben a specializált csalásfelismerés evolúciós gyökerű, úgy annak kultúrától függetlenül azonos fejlettségűnek kell lennie. E következtetés ellenőrzése céljából kezdték el az Amazonas ecuadori vidékén élő shiwiar nép vizsgálatát.
Ez a vadászó közösség egészen a hetvenes évek végéig a világtól elszigetelve élt. Mégis, ugyanúgy "kiszúrják", ha valaki hazudik vagy megszegi a szavát, mint bárki más.
"Egy New York-i bróker és egy ecuadori vadász valószínűleg más-más módon, de ugyanazt a készséget aktiválja ilyenkor. A készség mindenesetre ott van, be kell kapcsolni csupán" - állítja Boyer.
Bizonyos mértékig minden társas életmódot folytató emlős - a makiktól a csimpánzokig - rendelkezik a társas érintkezés és a csalás felismerésének képességével.