Az emberi spermiumok képesek "rájönni" arra, ha rossz irányban haladnak, s megpróbálnak a helyes irányba fordulni - állítják a zürichi egyetemi kórház kutatói. Más kutatók véleménye szerint igen valószínűtlen, hogy a spermák bármiféle rövid memóriával vagy "intelligenciával" rendelkezzenek.

Irányváltoztatás

Egy átlagos férfi több millió spermiumot termel naponta. A spermiumok a szervezet leginkább specializálódott sejtjei közé tartoznak, amelyeket úszásra "terveztek", erőteljes és hosszú farokkal. Ezzel együtt alig többek egy puszta "zsáknál", amely a hímek genetikai állományával száguld a petesejt felé.

A University Hospital Zurich kutatói azonban úgy vélik, megtalálták e különleges sejtek egyik rejtett képességét. Egy T alakú tartályban úsztatták őket, s az elágazásnál - ahogyan az várható volt - a sejtek fele balra, fele pedig jobbra ment.

Amikor azonban az elágazás előtt egy extra jobb oldali fordulatot helyeztek el a tartályban, a spermiumok nagyobb része (58%-a) balra tartott az elágazásban. Azaz megtartotta a T szárában jellemző haladási irányt.

Ajánlat Spermiumok háborúja 2002. július 24. Meglepő felfedezés: a spermiumok egymást támogatják száguldásuk közben.

Ez már jelentős arányeltolódásnak számít, ami nem írható a véletlen számlájára. A magyarázat azonban még kérdéses. Dr. Peter Brugger, a kísérletek vezetője nem tartja kizártnak, hogy a sejtek valamilyen módon képesek memorizálni az eredeti irányt, s korrigálni az attól való eltérést. Szerinte a spermiumok még kommunikálhatnak is egymással.

Egy másik magyarázat szerint az irányváltoztatás fizikai változást okozhat a spermiumok farokrészében, s ez vezet a korrekcióhoz később.

Dr. Matthew Gage (University of East Anglia) szerint azonban maximum puszta kémiai változásokkal magyarázható a sejtek megváltozott viselkedése.

Tények, számok, spermiumok

A spermiumok (hímivarsejtek) a férfiak páros nemi szervében, a herékben termelődnek. Fejlődésük a csírasejtekből (spermiogónium) indul ki; egy csírasejt osztódásai során négy spermium alakul ki, amelyek egy további érési fázis során érik el végső, teljes értékű formájukat. Az érett spermiumok a mellékherékbe kerülnek, s az ejakuláció megindulásáig itt tárolódnak. Az ejakuláció során a mellékheréből az ondóvezetékbe kerülnek, miközben hozzájuk keveredik a dülmirigy (prosztata) és az ondóhólyagok váladéka, vagyis kialakul az ondó. A spermiumok keletkezése - szemben a petesejtekkel - az egész élet folyamán és állandóan zajlik. Evolúciós szempontból elmondható, hogy az emlősállatok hím egyedei összességében kb. annyi energiát fektetnek be az ivarsejttermelésbe, mint a nőstények a magzat kihordásába és az ivadékgondozásba.

Egy-egy ejakulátumban átlagosan 350 millió spermium van, vagyis milliliterenként kb. 100-150 millió darab. Ez irdatlan nagy szám ahhoz képest, hogy a petesejtet végül is egyetlen spermium termékenyíti meg. Miért van szükség ilyen fokú "túlbiztosításra"? A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a női nemi szervekben igen nagy a spermiumveszteség. A kevésbé életképesek lemaradnak a versenyben, vagyis már a megtermékenyítés során zajlik a természetes kiválogatódás folyamata. Ennek ellenére emberben már 1-20 millió/milliliteres spermiummennyiség is termékenyítőképes lehet.

[origo]