A zsidó miszticizmus és haszidizmus

A haszidizmus - e zsidó szellemi-vallási és társadalmi mozgalom - Lengyelországban alakult ki a XVIII. században, majd a kelet-európai zsidóság egyik legjellemzőbb irányzatává vált. A film egy személyes utazás keretében igyekszik bemutatni a zsidó miszticizmust és a hozzá kapcsolódó hiedelmeket, tanokat és szertartásokat.

A haszid ember szellemi vezetője a rabbi, aki összeköttetést teremt hívei és Isten között. Gondoskodik róluk, elárasztja őket heszed-del - szeretetteli kedvességgel -, amely a haszidizmus központi fontosságú eleme. A legfontosabb a közösség számára a dvekut, azaz a kapocs ember és Isten között. Ahogy Sája Rottenberg rabbitól megtudhatjuk, ezért a zsidó hívő úgy tud a legtöbbet tenni, ha boldog: a szellemi világgal csak a boldog ember képes kapcsolatot teremteni.

A közösség zártságának köszönhető a sok összefonódás a családok és ismerősök között. Minden egyes család a számos haszid csoport valamelyikéhez tartozik. Minden közösségnek, legyen az a legkisebb, saját rabbija van, s őrzi sajátos öltözködési szokásait, saját dalait és hagyományait.

A vishnitz-i haszidok a népesebb csoportok közé tartoznak. A kelet-európai Vishnitz városából származnak, amely nem messze található attól a régiótól, ahol a tizennyolcadik században Izráel Báál-Sém-Tov rabbi- a Jó Név Mestere - megalapította a zsidó misztikus mozgalmat. Báál-Sém-Tov a szellemi hanyatlás és az üldöztetés idején nyúlt vissza a zsidó miszticizmus több évszázados hagyományaihoz, és valóságos vallási újjászületési mozgalmat indított útjára.

Báál-Sém-Tov doktrínáját, tanításait általában a négy legfontosabb alapeszme említésével foglalják össze. Az első a mindent magába ölelő, feltétel nélküli szeretet minden egyes zsidó lélek, s ezen túllépve a teremtés minden alkotóeleme, minden egyes teremtett lény iránt.

Báál-Sém-Tov a zsidó tömegek szívét azzal érintette meg, hogy a szigorúan vallásos tanulmányokat az imádság elmélyült és örömteli élményével, a dvekut-tal váltotta fel. Báál-Sém-Tov cadik volt, az Igazak egyike, olyan rabbi, aki csodákat tett és megmutatta követőinek az istenhez vezető utat. Bár a hagyományhű rabbik nem nézték jó szemmel, hogy Báál-Sém-Tov a hittan helyett a kegyességre és az érzelmekre helyezte a hangsúlyt, a haszidizmus vonzereje túl erős volt, hogy figyelmen kívül hagyják.

A boldogságon túl a második alapeszme lényege, hogy a zsidó embernek szellemileg mindig meg kell őriznie az öröm állapotát. Soha nem szabad depresszióba vagy kétségbe esnie, fel kell ismernie, hogy ha lelke boldog és örvend, már azzal is teremtőjét, az Istent szolgálja.

A harmadik pont kimondja a dvekut, a teremtőnkhöz való ragaszkodás fontosságát.

A negyedik pont szerint a zsidó ember nem csak a Tóra 613 kifejezett parancsolatának teljesítésével szolgálja az urat, hanem minden hétköznapi cselekedetével is - azzal is, ha eszik, azzal is, ahogyan jár.

A legtöbb haszid távol tartja magát attól a politikai vitától, hogy meg lehet-e váltani a békét azáltal, hogy területeket adnak vissza a palesztinoknak. Egyes haszid csoportok kifejezetten ellenzik ezt a gondolatot. A belz-i rabbi hisz abban, hogy az életek megmentése fontosabb, mint a földterület. A belz-i haszidok a Szentföld minden egyes kövét szentként tisztelik, legyen szó akár Hebronról, akár Nabluszról, akár Jeruzsálem egészéről. Ugyanakkor úgy vélik, a béke érdekében le kell tudni mondani sok mindenről.

A témáról készült film a Spektrum TV-n, október 9-én, szerdán 21:55-kor, illetve október 11-én, pénteken 21:55-kor lesz látható.