Az élő baktériumok használata a rák kezelésében több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Elsőként William Coley New York-i orvos észlelte 1893-ban, hogy a baktériummal fertőzött csontrákos betegek hosszabb ideig maradnak életben.

Azóta számos állatkísérlet során próbálkoztak baktériumok bevetésével a daganatok ellen. Néhány esetben a tumorok valóban zsugorodtak, de a baktériumok által termelt toxikus anyagok miatt súlyos mellékhatások léptek fel, illetve a kísérleti állatok el is pusztultak. Legutóbb is volt a helyzet a Johns Hopkins University kutatói által használt ún. anaerob (oxigén nélkül is működő) baktériumokkal, amelyek segítségével a daganatok vér- és oxigénhiányos állapotban lévő belső területeit támadták meg. Bár a tumorok mérete csökkent, az állatok nagy része sajnos elpusztult a felszabadult mérgező anyagok miatt.

A Pseudomonas aeruginosa egyik fehérjéje igen hatékonyan öldökli a tumorsejteket
James A. Sullivan

A University of Illinois (Chicago) kutatói azonban nem egész baktériumokat, csak az általuk kiválasztott egyik fehérjét alkalmazták három éves kísérletsorozatukban, amelynek eredményeit október 29-án hozzák nyilvánosságra a Proceedings of the National Academy of Sciences c. lapban.

Úgy tűnik, a baktériumfehérjék új, hatékony fegyvert jelenthetnek a rák elleni harcban - mondja Ananda Chakrabarty mikrobiológus és immunológus, a kutatások egyik résztvevője. A kísérleti állatokban - emberi melanómával beoltott immunhiányos egerekben - ugyanis nagy számban pusztultak el a tumorsejtek: a daganatok mérete átlagosan 60%-kal csökkent a kontrollcsoporthoz képest. A fehérjével kezelt egerekben nem tapasztaltak mellékhatásokat: egyikük sem betegedett meg vagy fogyott le.

Különös, hogy a kutatók által izolált fehérje a jól ismert azurin-molekula volt, amely fontos szerepet tölt be a sejtek energiaháztartásában. Ám ez az első alkalom, hogy az azurin egy hatékony rákellenes anyagként került szóba. Az állatok fél milligrammos adagot kaptak, 22 napon keresztül.

A fehérjét a Pseudomonas aeruginosa baktériumból izolálták, amely gyakran válik rezisztenssé az antibiotikumokra, és súlyos légúti fertőzéseket okozhat. Az immunrendszer ellen azzal védi magát, hogy megöli az ún. makrofágokat, amelyek az első hullámban támadják meg a kórokozókat.

A kutatók szerint az azurin hatása molekuláris szinten abban nyilvánul meg, hogy stabilizálja a p53-as fehérjét, amely a szervezet tumorellenes mechanizmusainak egyik főszereplője. Azokban a sejtekben, ahol a genetikai anyag (DNS) károsodik, a p53 olyan molekuláris láncreakciót indít be, amelynek hatására a sejt beszünteti osztódását, s ha nem sikerül a hibát javítani, beindul a programozott sejthalál mechanizmusa. Normális körülmények között azonban a p53-as fehérjék csak néhány percig maradnak életben. Az azurin valószínűleg behatol a tumorsejt magjába, itt hozzákötődik a p53-as fehérjékhez, s megvédi a pusztulástól - ennek hatására a p53-as fehérjeszint megnő a sejten belül.

A kísérletek előzetes adatai arra utalnak, hogy az azurin többféle tumorsejt ellen is hat (pl. az emlőben és a bélrendszerben).

[origo]