Amerikai kutatók patkányokon végzett kísérleteiből kiderült, hogy azok az állatok, amelyek két-három almot már felneveltek, lényegesen jobban teljesítenek az emlékezetet és egyéb képességeket mérő teszteken, mint "gyermektelen" társaik. Ráadásul úgy tűnik, agyuk ellenállóvá válik olyan időskorban kialakuló agyi betegségekkel szemben is, mint például az Alzheimer-kór.

Az állatkísérletek ezen tapasztalatai az embereknél is kamatoztathatók, vélekedik Craig Kinsley, a Richmondi Egyetem pszichológia professzora.

"Kutatásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a terhesség alatt jellemző hormonháztartás szerepet játszik az agy védelmében. Az ösztrogénről például már korábban bebizonyosodott, hogy számos idegsejt-védő hatása van" - nyilatkozta Kinsley professzor. A kutató bizonyos benne, hogy a patkányokon végzett megfigyelések az emberre is átültethetők.

"Amikor a terhességre gondolunk, mindenkiben a fejtől lefelé terjedő változások merülnek föl, legyen szó akár az anyáról, akár a csecsemőről" - hívta fel a figyelmet a kérdésre Kinsley, aki a Society of Neuroscience 2002. november 2-7. Orlandóban (USA) megrendezett ülésén tárta a nyilvánosság elé kutatási eredményeit.

Agymosó hormonok

"Azokat a nőstényeket figyelve, amelyek még nem estek át vemhességen, azt tapasztaljuk, hogy különféle módokon viszonyulnak a kölykökhöz. Amikor viszont majd arról a kölyökről lesz szó, amit ő hoz a világra, az élete árán is meg fogja védeni - ez gyökeres változás a viselkedésében, amit az agyban végbement változások okoznak."

Kinsley csapata olyan patkányokat vizsgált, amelyeknek még egyáltalán nem született kölykük, továbbá olyanokat, amelyek egy, illetve két almot neveltek föl. Az állatok különféle életkorúak voltak egészen a kétévesig, ami emberi léptékben 70-80 éves kornak felel meg.

A patkányoknak meg kellet találniuk a labirintusban és az azon kívül elhelyezett eleséget. A két évig tartó megfigyelés során a feladatot számos alkalommal megismételtették.

Az eredmények szerint "azok a nőstények, amelyek két almot már felneveltek, lényegesen jobb hatásfokkal emlékeztek a labirintus járataira, mint társaik" - mondta Kinsley. "A teljesítménybeli különbség a már egy almot felnevelők és a még 'gyermektelenek' között is számottevő volt."

A kétéves kísérlet lezárását követően elpusztították az állatokat és felnyitották agyukat, hogy megvizsgálják a patkányok hippocampusát, azt az agyterületet, ami a tanulási és emlékezési folyamatokhoz kapcsolódik. Azt találták, hogy a több almot kihordó állatok agya kevesebb olyan fehérjét tartalmaz, amely az emberben az Alzheimer-kór kialakulásakor játszik szerepet.

Kinsley professzor úgy véli, további tesztekre van szükség, ám már most valószínűnek tartja, hogy az ember esetében az anyaság hatása még erősebben jelentkezhet, mivel a nők sokkal több időt és energiát fektetnek csemetéik felnevelésébe, ráadásul ez a gondoskodás nagymama korban folytatódik.

"Úgy tűnik, a természet az anyát hatalmas biológiai tartalékokkal látja el, hogy élete legfontosabb és testileg legköltségesebb befektetése meghozza gyümölcsét."

[origo]