Méz: az egyik leghatékonyabb baktériumölő

A hagyományos orvoslásban főszerepet játszó méz akár azokkal a baktériumokkal szemben is hatásos lehet, amelyek a legmodernebb antibiotikumoknak is ellenállnak.

Már az ókori Egyiptomból is maradtak fenn a sebeiket mézzel ápoló betegekről tudósító feljegyzések. A kutatók egészen a legutóbbi időkig elsősorban két okkal magyarázták a méz - esetleges - gyógyhatását: egyrészt azzal, hogy szirupos állagának köszönhetően a távol tartja a kórokozókat a sérülésektől, másrészt azzal, hogy magas cukortartalma hátráltatja a baktériumok fejlődését. A legújabb bizonyítékok fényében azonban megállapítható: a méz minden bizonnyal további előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik, sőt el is pusztíthatja a kórokozókat.

A méz a halmazállapot és cukortartalom szempontjából hasonló mesterséges oldatoknál háromszor gyorsabban pusztítja a mikrobákat - derül ki a Walesi Egyetem mikrobiológusa, Rose Cooper vezette kutatócsoport vizsgálataiból. A kutatóknak egyelőre nem sikerült tisztázniuk, milyen hatóanyagoknak köszönhető ez a különös képesség.

Egyes mézfajták oldott állapotban hidrogén-peroxidot hoznak létre, amely elpusztítja a baktériumokat, és akár sebek tisztítására is alkalmas. A Cooper vezette kutatócsoport azonban bizonyosnak tarja, hogy a hidrogén-peroxid egyedül nem magarázhatja a méz jótékony hatását. A laboratóriumi vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a hidrogén-peroxidot nem létrehozó mézfajták is megállították a baktériumok szaporodását.

A kutatók a Staphlyococcus és Enterococcus baktériumtörzseken ellenőrizték a méz hatását. Mindkét törzs ellenállónak bizonyult olyan, "utolsó szalmaszálként" bevetett antibiotikumokkal szemben is, mint a meticillin és a vancomycin. (A kórokozókat sebekből és kórházak padlójáról gyűjtötték.)

A méz antimikrobiális tulajdonságai a kutatók szerint vagy a méhek által kiválasztott enzimek hatására, vagy aciditására (savasságára), vagy esetleg az eredeti növénynektár összetevőire vezethetők vissza.

"Mintha megfeledkeztünk volna erről a hagyományos gyógyszerről. Ugyanakkor újólagos bevezetése előtt tudományos bizonyítékok alapján kell meggyőződnünk antibakteriális, illetve gyógyító tulajdonságairól" - jegyzi meg Cooper.

Andrea Nelson, a krónikus sérülések brit kutatója is teljes mértékben osztja Cooperék derűlátását. A Yorki Egyetem munkatársának véleménye szerint klinikai vizsgálatokkal kell meggyőzni a szkeptikus orvosokat.

A fertőzött sebek fájdalmat okoznak, megnövelik a kórházban töltött időt, kezelésük sokba kerül, nem is beszélve arról, hogy komplikációkat okozhatnak, és akár halálosak is lehetnek. Kezelésük növekvő problémát okoz, mivel az elhúzódó antibiotikumos kezelés akár rezisztens baktériumok kialakulásához is vezethet.

A kutatókat egyébként a szuperrezisztens baktériumoktól való félelem már régóta arra készteti, hogy más, sok esetben hagyományos, alternatív gyógymódokhoz forduljanak - hangsúlyozta Nelson. Ezek között mindenképp érdemes megemlíteni a jód-, illetve ezüstalapú vegyületeket és a nagy felfedezést, a "lárvaterápiát", amelyben férgeket vetnek be a seben, hogy felfalják az elhalt szövetet, és elpusztítsák a baktériumokat.

Amíg a kutatók továbbra is vizsgálják a méz jótékony tulajdonságait, egyes gyógyászati segédeszközöket gyártó cégek máris sterilizált mézes tubusok és mézzel átitatott kötéseket gyártásába kezdtek.

Cooper azért hozzáteszi: "Természetesen nem akarjuk azt sugallni, hogy mindenki rohanjon a közértbe, és mindenféle sérüléseket mézzel igyekezzen orvosolni." Annál is inkább, mert az üzletekben kapható méz a legtöbbször hőkezelésen esett át, aminek következtében jóval kevésbé hatékony a különböző sebekkel szemben. Bárki, akinek komoly sérülése van, akkor jár el a legokosabban, ha problémájával mielőbb szakemberhez fordul.