A legyőzhetetlen Dzsingisz

A csak férfiágon öröklődő Y-kromoszómák vizsgálatára összpontosító kutatócsoport megállapította, hogy az egykori mongol birodalom területén élő férfiak nyolc százaléka olyan Y-kromoszómákat hordoz, amelyek genetikai jellemzőik alapján egy leszármazási vonalhoz tartoznak. Összesen 16 millió ma élő "utódról" van szó, a Föld férfinépességének mintegy fél százalékáról.

E jellegzetes kromoszómaváltozat elterjedésére magyarázatot adhatna a természetes kiválasztódás mechanizmusa is: egy rendkívül sikeres egyén ennek segítségével hagyományozott valamilyen biológiai előnyt utódaira. A kutatócsoport tagjai szerint azonban ez meglehetősen valószínűtlen forgatókönyv. Úgy vélik, hogy a válasz inkább azokban a sajátos körülményekben keresendő, amelyek a mongol birodalom megalapítását kísérték.

"Fényes példáját láthatjuk itt annak, hogy a kulturális tényezők kiemelt szerepet játszanak az emberi populációk genetikai mintázatainak változásában" - szögezi le Spencer Wells genetikus, a tanulmány 23 társzerzőjének egyike. "Ugyanakkor ez az első olyan dokumentált eset, amikor egy elkülöníthető leszármazási vonal bizonyos kulturális tényezők hatására néhány évszázad alatt ilyen mértékben megerősödik."

Dzsingisz kán ereje

Az American Journal of Human Genetics című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szerzők leszögezik: ahhoz, hogy egy kis csoport ilyen meghökkentő mértékű hatást gyakoroljon a népességre, igen sajátos körülményeknek kellett fennállniuk. A kán és rokonsága azonban valóban "igen sajátos" körülmények között uralkodott.

Ajánlat A mongol birodalom

Dzsingisz kán halálakor birodalma a Csendes-óceántól egészen a Kaszpi-tengerig nyúlt. Hódításait gyakran teljes népek kiirtása kísérte. Utódai még jobban kitolták a birodalom határait, és több száz évig uralkodtak a térségben. Országaikban mindennapos volt, hogy az uralkodók ágyasokat és háremeket tartanak. A férfiak pedig ennek megfelelő szexuális étvággyal bírtak.

Dzsingisz legidősebb fia, Dzsocsi állítólag 40 fiúgyermeket nemzett. A kán uralkodása alatt és után írott dokumentumok tanúsága szerint a hódításokat elmaradhatatlanul rablás, fosztogatás és tömeges erőszakoskodás kísérte. A leggyönyörűbb asszonyok természetesen a kánt illették. Unokája, Kublai kán alapította meg a kínai Jüan-dinasztiát (1280-1368). 22 törvényes fia született, és évente 30 szűzleánnyal gyarapította háremét.

"A mongol birodalom alapításának körülményei minden bizonnyal hozzájárultak a vizsgált leszármazási vonal elterjedéséhez" - állítják a tanulmány szerzői.

Az Y-kromoszóma nyomában

Kublai kán

A tíz évig tartó kutatások során több mint 40, az egykori mongol birodalom területén élő népcsoporttól vettek vért. Az ehhez hasonló populációgenetikai kutatásokban a genetikusok azért vizsgálják rendre az Y-kromoszómát, mert sokkal kevésbé változik, mint az emberi genom (genetikai állomány) többi kromoszómája. (Ennek oka, hogy nincs olyan ún. homológ kromoszómapárja, amellyel szakaszokat tudna kicserélni.) Az Y-kromoszóma a véletlenül fellépő mutációktól eltekintve nem változik az öröklődés során. A mutációs változások sebességét meg lehet határozni ("mutációs óra"), s ennek ismeretében meg lehet állapítani, mekkora genetikai és időbeli távolság választ el egymástól két fajt vagy populációt.

	Kublai kán híresen szép felesége

A vizsgált leszármazási vonal mintegy ezer évvel ezelőtt keletkezett. A szerzők nem állítják, hogy az ebben jellegzetes mutációk Dzsingisz kántól erednek (a kán 1162 körül született) - sokkal valószínűbb, hogy valamelyik ükapa hagyhatta rá őket.

A mongol birodalom határain kívül a jellegzetes leszármazási vonal csak egyetlen populációban lelhető fel, Pakisztán területén.

"A pakisztáni hazarák adták az első kulcsot a Dzsingisz kánhoz fűződő kapcsolatról. A hazarák szóbeli hagyományai szerint ők a kán egyenes ági leszármazottai" - fogalmazott Wells.

Természetesen a Dzsingisz kánhoz fűződő kapcsolatuk mindaddig nem fog teljes bizonyítást nyerni, amíg nem találják meg a sírját és nem azonosítják DNS-ét. Mindaddig a genetikusok kénytelenek lesznek elszigetelt populációkat vizsgálni annak reményében, hogy a gének vizsgálata feltárhatja a földrajzi eredet és a leszármazás kapcsolatát.

[origo]