Az agykutatók és újságírók kötetlen eszmecseréje az agykutatás hete elnevezésű programsorozattal összhangban került megrendezésre, amelyet eredetileg amerikai kutatók kezdeményeztek. Mára a világ 55 országa csatlakozott az egy hetes rendezvényhez.

Ajánlat Az MTA honlapja magyarul

A biológia, a kémia, a fizika, a matematika és a számítástechnika legújabb módszereit integráló multidiszciplináris agykutatás morális vonatkozásai miatt is nagy szükség van a társadalom és a kutatók közötti párbeszédre - emelte ki Freund Tamás akadémikus.

Az élőlényekben működő biológiai óráról, az agyi ritmusgenerálásról tartott vitaindító előadásán Détári László, az ELTE élettani és neurobiológiai tanszékének vezetője elmondta, hogy a tudomány a napi biológiai ritmusról rendelkezik a legtöbb ismerettel. Az utóbbi évek felfedezése volt a biológiai óra mechanizmusának feltárása, valamint az, hogy a bioritmus a fényhez való alkalmazkodáshoz kötődik, úgynevezett fényérzékeny ganglionsejtek továbbítják a fényre vonatkozó információkat a biológiai órához.
 
Az agyműködés gyakori kisiklásáról, az epilepsziáról és annak gyógyításáról beszélt Halász Péter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet professzora, aki kifejtette, hogy az epilepszia - a gyermekek közül minden századik, a felnőttek közül minden kétszázadik betegszik meg - régen gyógyíthatatlan volt, ma viszont kezelhető, s 70-75 százalékban tünetmentessé tehető. A műtét előtti kivizsgálásban használt korszerű elektrofiziológiás technikákra, például a mélyelektródás stimulációra utalva elmondta: az epilepszia-sebészet a gyógyításban  ma már nem az utolsó esélyt jelenti, ugyanis megállapítható, hogy bizonyos esetekben operációval hatékonyabban lehet rohammentességet elérni, mint gyógyszeres kezeléssel.
 
Az öregedő agy élettanáról és kórélettanáról tartott előadást Szirmai Imre, a Semmelweis Egyetem neurobiológiai klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára. Diszharmonikus öregedésnek nevezte azt a jelenséget, amikor az agyi degeneráció, az elbutulás megelőzi a testi és lelki öregedést. Szavai szerint a degenerációs kórképek, az intellektuális hanyatlással kapcsolatos elváltozások klinikai és tesztvizsgálatokkal ma már pontosan feltérképezhetők. A kutatók meghatározták az agylebenyek elsorvadásának neuropatológiai stádiumait; a négyfázisú alzheimerizáció például már a 20-30 éves életkorban megjelenhet, csak nem biztos, hogy kifejlődik.  Az egyes szürkeállományi agyi központokat összekötő úgynevezett fehér centrumok elváltozásait kutatva világossá vált, hogy a gondolkodás-, magatartás- és felfogásbeli értékcsökkenés az ismeretek megőrzése mellett is kialakulhat.

A hatodik éve megrendezett agykutatási héten Szegeden és Debrecenben is megnyíltak a laboratóriumok kapui az idegtudományi kutatások iránt érdeklődők előtt.

[origo]