Jósolhatóvá válhat az emlődaganatok áttételeződése

Az emlődaganatok tumorsejtjei lényegesebben korábbi stádiumban terjedhetnek tovább a test egyéb szerveire, mint azt eddig gondolták: még azelőtt, hogy az emlőrákot diagnosztizálnák és a sebészeti beavatkozás megtörténne - mutat rá egy újonnan megjelent tanulmány.

A tanulmány szerint az emlő-eredetű tumorsejtek a csontvelőben vagy a szervezet bármely részében már korán megtelepedhetnek, s csak később, további genetikai módosulások után fejlődnek ki belőlük áttétes daganatok. Az új eredmény ellentétben áll az áttétekkel kapcsolatos "tankönyvi" tudásunkkal, mely szerint a tumorsejtek csak az elsődleges (primer) daganat fejlődésének késői fázisában kezdik meg szétrajzásukat a szervezetben, nagy mennyiségű genetikai elváltozás felhalmozódása után.

A felfedezés megmagyarázhatja, miért fordulhat elő egyes betegeknél, hogy az erdetileg diagnosztizált daganat eltávolítása után évtizedekkel lép fel új daganat a csontban vagy egyéb szervben - írja a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent tanulmányban dr. Christoph Klein, a müncheni immunológiai intézet munkatársa, a vizsgálatok vezetője.

A vizsgálatok során nők két csoportjának csontvelejéből izoláltak sejteket. Az első csoportba olyan nők tartoztak, akik korábban rosszindulatú emlődaganat-eltávolító műtéten estek át, de nem tapasztaltak náluk áttéteket. A másik csoport tagjainál áttétes daganatot diagnosztizáltak a csontvelőben, illetve egyéb helyeken.

A kutatók a gének működését vizsgálták különféle csontvelői sejtekben, s ezt hasonlították össze azoknak a sejteknek a génműködésével, amelyek a páciensek emlőtumorából származtak.

Azt találták, hogy az áttétekkel nem rendelkező nők hibás csontvelői sejtjeiben kevesebb genetikai hiba van, mint az áttétekkel rendelkező nők esetében. Az áttétekkel nem rendelkező nők hibás csontvelői sejtjei a saját primer daganatukból származó sejtjeknél is kevesebb hibát tartalmaztak, ami azt jelzi, hogy amennyiben az emlőből származnak, már a primer daganat fejlődésének korai fázisában elvándoroltak és letelepedtek a csontvelőben.

Ezek az eredmények magától értetődőnek is tűnhetnek, ám ami a lényeg: e genetikai vizsgálatok alapján akár egyetlen sejtből kiindulva meg lehetett állapítani, hogy kialakult-e áttét, vagy nem. A dolgot előrevetítve: ha egy ilyen vizsgálat bekerülne a klinikai gyakorlatba, akkor ez alapján meg lehetne mondani, hogy várható-e áttétek kialakulása, vagy sem.

A megfigyelést azonban további, nagyobb csoporton elvégzett vizsgálatnak kell követnie, hogy a feltevés beigazolódjon - nyilatkozta a Reutersnek dr. John Glaspy (UCLA Jonsson Comprehensive Cancer Center, Los Angeles). Az eredmény segítségével a jövőben lehetővé válik annak megítélése, mely betegeknek van szüksége kemoterápiára, és kinek nincsen - magyarázza a professzor. A mai prakszis során az emlőrákkal operált nők nagy része kap kemoterápiás kezelést, megelőzendő az áttétek kialakulásának lehetőségét.

A felfedezés új kezelési eljárásokat alapozhat meg a metasztatikus vagy áttétes tumorok elleni küzdelemben. A kifejletlen stádiumban lévő tumorsejtek további tanulmányozása magyarázatot adhat arra, mi okozza a tumorsejtek áttevődését, s mely sejtek alakulnak másodlagos tumorokká - jegyzi meg dr. Klein.