Szója helyett mustár - malacoknak

A mustárt legtöbben a virsli mellett, vagy a marhahús-pácból ismerik. Pedig a majd embermagasságúra megnövő, apró sárga virágzatú növényt hazánkban is termesztik, igaz nem nagy területen.

Vági Andor agrármérnök, Szent István Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kar kutatója azon dolgozik, hogy a tangazdaság területén termesztett öt fajta közül megpróbálják kiválasztani a legmegfelelőbbet és kidolgozni hozzá a tápanyagellátási, növényvédelmi és talajművelési technológiát.

De miért is van szükség erre a keresztesvirágúak családjába sorolt növényre, amely közeli rokona - a repcén kívül - a jól ismert káposztának, reteknek, tormának? Nem csak azért, mert a mustár péppé őrölt magjából évezredek óta készítenek ételízesítőt, szárát és leveleit pedig évszázadok óta használják háziállatok takarmányozására.

A Nemzeti Kutatás-Fejlesztési program keretében egy egész konzorcium dolgozik azon, hogy a mustármag őrleményt állati takarmány kiegészítőként alkalmazhassák.

A legnagyobb problémát éppen a mustár legfontosabb jellegzetessége, a csípős íze okozta. Ezt az ízt ugyanis meg kellett szüntetni - a szakemberek úgy mondják, hogy csipteleníteni kell a mustárt - a mustármag egyik enzimje a mirozináz hatástalanításával.

Gundel János, állatorvos (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet) vizsgálatai szerint mustármag kb. 30% fehérjét tartalmazó, egészséges fehérjeforrás. Most végzik azokat az etetési kísérleteket, amelyekben sertések, kérődzők és baromfik ismerkednek a csipmentesített mustármaggal. A kezdeti tapasztalatok kedvezőek, az állatok jó étvággyal elfogyasztják a takarmányadalékot. "A kísérletek jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy kb. 10% lesz az a mennyiség, amit úgy tudunk bekeverni a komplett keverékekbe, hogy az eredményesen hasznosulni fog, nem fogja az étvágyat rontani" - összegzi tapasztalataikat Gundel János.

Ha a kísérletek valóban eredménnyel járnak, a mustármag őrlemény helyettesítheti a most használt legfontosabb adalékanyagot, a szóját. Erre azért volna szükség, mert a szója rosszul tűri a száraz alföldi nyarakat - az aszályt -, amihez a mustár már kiválóan alkalmazkodott. Így a fejlesztési program lezárultával a mustár a magyar állattenyésztés sikernövénye lehet.

Delta