Adóvevő, háziállatokban

A ma használatos fülbe lyukasztható címkék, esetleg a bőrbe égetett, tetovált billogok nem nyújtanak kellő biztonságot a háziállatok egyedeinek azonosításánál.

A száj- és körömfájás, valamint a kergemarhakór szükségessé tette az olyan állományazonosító technológiák bevezetését a mezőgazdaságban, amelyek segítségével az egyes háziállatok születésüktől egészen a hentesboltok pultjaiig követhetők. Az Európai Bizottság ezért évek óta szorgalmazza az állatok úgynevezett elektronikus jelölését. Az agrárfőigazgatóság által kidolgozott IDEA (Electronic Identification of Animals) nevű rendszer többéves tesztelése most ért véget: ennek keretében hat tagállamban több mint egymillió szarvasmarhát, bivalyt, kecskét és juhot jelöltek meg rádiófrekvenciás jeladókkal.

Az apró, néhány centiméteres, rádiójeleket sugárzó chipeket úgynevezett bóluszban, vagyis a kérődző állatok azonosítására kifejlesztett kerámiahüvelyben rejtik el a kutatók. Ezt a néhány centiméteres kapszulát egy erre kifejlesztett eszközzel helyezik be a kérődzők gyomrába, ahol az az állat egész élete alatt egy helyben marad, és onnan bármikor kisugározhatja a rajta tárolt adatokat. A kisméretű szerkezet olyan stabilan ül a gyomor redőiben, hogy csak a vágóhídon, az állat halála után távolítható el. A jeladóra vitt adatok általában az adott egyed születésének idejére, helyére és vérvonalára vonatkoznak, de a chip akár az oltásokról is közölhet információkat, ha az állatot hónapokkal a születés után jelölik meg.

Az adatok leolvasására két módszer kínálkozik. A gazdák vagy a vevők általában hordozható eszközzel azonosítják az egyedeket. Ez ugyan rendkívül megbízható, ám hátránya, hogy az állatokat egyenként kell ellenőrizni. Létezik azonban olyan megoldás is, amellyel sokkal kényelmesebb az állomány ellenőrzése. Az úgynevezett telepített leolvasókkal, ezekkel a karámra vagy a vágóhidakra felszerelt antennákkal az állatok átvonulásakor pillanatok alatt akár több száz jel is fogható, így néhány perc alatt akár egy egész juhnyájat is ellenőrizhetnek a gazdák.

Az így felvett adatok egy a mezőgazdasági támogatásokat vagy kereskedelmet ellenőrző informatikai hálózatra kerülnek, s így kiderül: egészséges-e az állomány, hány tagja van és tartásukhoz kaphat-e szubvenciót a gazda. Az európai tesztek bebizonyították: a darabonként 2 euróba kerülő bóluszok, valamint a leolvasók együttesen kevesebbe kerülnek, mint a fülre csíptethető és gyakran elkallódó, ezért pótlásra szoruló címkék. Az állattartás pedig biztonságossá válik: többé nem fordulhat elő a megsemmisítésre ítélt vagy meghatározhatatlan eredetű állományok csempészése, s így akár kontinensnyi méretű járványok előzhetők meg.

Delta

mtv, vasárnap, 12.50