Amikor a szó nem is szó

Az ember agyféltekéi között jelentős munkamegosztás van. Régóta ismert, hogy a beszéd és a nyelv - az emberi faj gyakorlatilag egyedülálló képességei - szempontjából a bal agyféltekénk működése a fontosabb. Újabb eredmények azonban azt igazolják, hogy ez a megállapítás csak akkor helytálló, ha az érkező ingert kifejezetten nyelvi információként értelmezzük.

Egy vizsgálat során az alanyoknak négybetűs szavakról azt kellett eldönteniük, hogy egy bizonyos betűt azok tartalmaznak-e vagy sem, illetve azt kellett megállapítaniuk, hogy az írás egyetlen piros betűje a szó közepétől balra vagy jobbra található.

Eddigi ismereteink alapján azt várnánk, hogy az információ a látóközpontból rögtön a nyelvközpontba kerül, ahonnan az a feladat jellegéből adódóan távozik a megfelelő bal vagy jobb féltekés területek felé. Ezzel szemben a két különböző feladat gyökeresen eltérő agyműködést eredményezett még olyankor is, ha ugyanarról a szóról kellett döntést hozni.

Amikor a kívánt betű meglétét kellett ellenőrizni, intenzív működést csupán a bal agyféltekében tapasztaltak, míg a piros betű helyének azonosításánál a jobb agyfélteke dolgozott. Ez utóbbi esetben az információ elkerülte a nyelvközpontot, ami arra utal, hogy ilyenkor a kísérleti alanyok egyáltalán nem törődtek a szó jelentésével, "el sem olvasták" azt.

Az említett eredményekből következik, hogy az agyféltekék közötti munkamegosztásban sokkal nagyobb szerepe van az információval elvégzendő feladat típusának, mint az inger jellegének - olvasható a Science magazinban.