A gén, amitől szeretünk enni

Vágólapra másolva!
Londoni kutatók olyan gént fedeztek fel, amely az emberi szervezetet folyamatosan táplálkozásra sarkallva komolyan hozzájárulhat az elhízás veszélyéhez.
Vágólapra másolva!

A londoni Imperial College munkatársai azt remélik, hogy felfedezésük olyan vizsgálati módszer kifejlesztéséhez vezethet, amellyel kiszűrhetőek a hízásra alkalmas emberek, akik így megelőzhetik a rájuk lelkesedő veszélyt.

A vizsgálat kimutatta, hogy a GAD2 nevű gén egy étvágynövelő anyag termelését fokozza. Ugyanakkor Philippe Froguel professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy az elhízottság komplex probléma, amely nem magyarázható kielégítő módon kizárólag egyetlen tényező segítségével.

A kutatás mindazonáltal óriási előrelépést jelenthet a kövérség elleni harcban, amelyet a fejlett országokban számos betegség okozójának tartanak.

A szigetországban például minden ötödik férfi, illetve minden negyedik nő elhízott, míg a kóros túlsúllyal küszködő emberek aránya az elmúlt 25 évben megháromszorozódott. (Az Egyesült Államokban a helyzet még ennél is sokkal rosszabb). További aggodalomra ad okot a legfiatalabbak helyzete, akiknek egyharmada túlsúlyos és 17 százaléka elhízott. Magyarországon becslések szerint a felnőtt lakosság kb. 40%-a túlsúlyos.

A kutatások szerint a komoly túlsúly akár 10 évvel is megrövidítheti a várható élettartamot. Az elhízottság növeli egyes ráktípusok (pl. emlőrák), a cukorbetegség, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát. Nagy-Britanniában évente 2,5 milliárd fontot emésztenek fel a túlsúllyal kapcsolatos problémák, és évente mintegy 30 000-re teszik az elhízottság áldozatainak számát.

"Evő-gén"
.
Az Imperial College kutatói vezette vizsgálatban több mint 1200-an vettek részt. A kutatók a GAD2 gén két változatát azonosították. Az egyik változat megóv az elhízottságtól, a másik azonban éppenséggel fokozza az étvágyat, vagyis az elhízás kockázatát.

Megállapították, hogy a vékonyabb jelentkezők körében nagyobb arányban volt jelen a védő változat, míg az étvágyserkentő variáns inkább a túlsúlyosakra volt jellemző.

A jelek szerint a gén úgy serkenti a túlzásba vitt táplálkozást, hogy fokozza egy agyi ingerület-átvivő anyag (neurotranszmiter), az ún. gamma-amino-vajsav (GABA) termelését. A GABA aztán egy másik molekulával együttműködve meghozza az étvágyunkat.

Dr. Ian Campbell, a brit National Obesity Forum elnöke a közelmúltban egyébként úgy nyilatkozott, hogy jelenleg legalább 250 olyan gén kutatása folyik, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az testsúly szabályozásához.

"Ugyanakkor az elhízás igen összetett betegség. Ha sikerül is azonosítanunk az elhízás kialakulásában ludas géneket, még mindig nem biztos, hogy a kezelés terén is előreléptünk."