Agyukra megy a zene

Újabb vizsgálat bizonyítja, hogy érdemes zenélni. Egy felmérés szerint azoknak a gyerekeknek ugyanis, akik valamilyen hangszeren játszanak, jobb a verbális memóriájuk, mint nem zenélő társaiknak.

Hongkongban kilencven, hat és tizenöt éves kora közötti fiúval végezték el a teszteket. A gyerekeket úgy válogatták össze, hogy fele iskolai zenekar tagja volt és zeneórára járt, a többiek viszont semmilyen hangszeren nem játszottak. A kutatók a verbális és a vizuális memóriát vizsgálták: a fiúknak például szósorozatokat, képeket kellett visszaidézniük.

Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy azok, akik zenéltek, több szóra emlékeztek, mint a kontrollcsoportbeliek, és a vizsgálat után 30 perccel megismételt kérdezések során is több szó jutott az eszükbe - olvasható a Természet Világa című tudományos folyóiratban. Kiderült az is, hogy minél régebben zenél valaki, annál jobb a verbális memóriája, mint ahogy az is, hogy a képi memória viszont nem függ a zenei képzettségtől.

A legszürkébbek a zongoristák

Egy másik vizsgálat hasonló kérdéseket feszegetett: Christian Gaser, a jénai egyetem munkatársa és Gottfried Schlaug, a Harvard Egyetem tanára számítógépes képletapogató segítségével pásztázta hivatásos és amatőr zenészek agyát, hogy felderítse az esetleges különbségeket.

A vizsgálat során a kutatók azt állapították meg, hogy a hivatásos zenészek agyában több szürkeállomány van, mint azokéban, akik egyáltalán nem, vagy csupán kedvtelésből játszanak valamilyen hangszeren.

A legnagyobb szürkeállománnyal a billentyűs hangszeren játszó muzsikusok rendelkeznek - adta hírül a MTI.

Az átlagosnál több szürkeállomány azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hivatásos zenészek intelligensebbek lennének az átlagembernél - hangsúlyozták a kutatók, akiknek egyelőre azt sem sikerült tisztázniuk, hogy a gének vagy az éveken át tartó folyamatos gyakorlás áll a szürkeállomány mennyiségbeli eltérésének hátterében.