A Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói a Science c. tudományos hetilapban közölték eredményeiket. Ugyanez a kutatócsoport, Denise Faustman vezetésével számolt be 2001-ben előrehaladott cukorbetegséget modellező egerek sikeres terápiájáról.

Az I. típusú cukorbetegséget (diabéteszt) a hasnyálmirigy betegsége okozza. A szervezet saját immunrendszere tévedésből megtámadja a hasnyálmirigy ún. Langerhans-szigeteinek inzulintermelő béta-sejtjeit és szétroncsolja őket. A megmaradt sejtek már nem tudnak elegendő inzulint termelni. Hagyományosan e vércukorszint-szabályozást végző hormon rendszeres pótlásával lehet kezelni a cukorbetegséget. Igazi gyógyulást az eredményezne, ha a szervezetet újra képessé tennék a hormon folyamatos előállítására.

Linktár Linkek a cukorbetegségről

Az egyik lehetőség inzulintermelő sejtszigetek beültetése a hasnyálmirigybe. Sajnos a szervezet nem fogadja el teljesen a beültetett egészséges sejteket, mert ezek nem tudnak úgy megtapadni, mintha a hasnyálmirigy sajátjai lennének. Bár a szigetsejt-beültetés segítségével hosszú ideig nélkülözni lehet az inzulinos kezelést, legfeljebb egy év múlva újabb sejtbeültetésre van szüksége a betegnek. A Szegeden 2002-ben berendezett új laboratórium segítségével Magyarországon is rendszeresen folynak ilyen beavatkozások.
Faustman és kollégái 2001-ben azzal kísérleteztek, hogy korábbi fejlődési állapotban lévő sejtek (előalakok, ún. prekurzor sejtek) beültetésével állítsanak elő inzulintermelő sejteket. Egereken sikeresen elvégezték ezek beültetését, de azt is meg kellett oldaniuk, hogy az immunrendszer ne kezdjen támadásba, elpusztítva az új sejteket. Ezért arra tanították az immunrendszer sejtjeit, hogy ne támadja meg a sejtszigeteket. Ennek egyik lépéseként egészséges állatokból származó lépsejteket ültettek be a cukorbetegséget modellező állatokba. A lépsejtek egyik fehérjekomplexe ugyanis kulcsszerepet játszik abban, hogy az új immunsejtek megtanulják felismerni a szervezet saját sejtjeit.

A kutatók nagy meglepetésére azonban a lépsejtek beültetése után legtöbb egér normális inzulintermelő sejteket kezdett termelni, és nem igényelt több átültetést. A kérdés az volt, hogy honnan származnak ezek a sejtek: kizárólag a sejtszigetek regenerációjából vagy esetleg a lépsejtek átalakulásából.

Ennek eldöntésére úgy ismételték meg a kísérletet, hogy a lépsejteket hím állatokból nyerték ki, és csak nőstényekbe juttatták be. Ezután keresték a hímekre jellemző Y-kromoszóma nyomait a nőstény állatokban. Kiderült, hogy a kromoszóma az új sejtszigetek sejtjeiben szignifikáns mennyiségben fordul elő azoknál az állatoknál, amelyeknek helyreállt a cukoranyagcseréje - jelezve, hogy ezek a sejtek donor-eredetűek. Ezt megerősítette egy másik kísérlet, amikor a donorból származó lépsejteket jelzőfehérjével látták el.

A kutatóknak már sikerült elkülöníteniük azokat a lépsejttípusokat, amelyek képesek az átalakulásra. Az eredmény nem csupán a cukorbetegség, de más autoimmun betegségek kezelésében is új utakat nyithat.

[origo]