A professzor a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) által szervezett Hauer-esték eheti rendezvényén beszélt munkájáról. Kifejtette: a mára iparággá vált őssejt-kutatásban résztvevő biokémikus és molekuláris- biológus hadsereget főleg az foglalkoztatja, milyen ismérvek alapján találják meg és válasszák ki a testszövetekben az őssejteket, s újabban a figyelem e sejtek fehérjeállománya felé fordult - mondta a kutató.

Az őssejt-kutatás az utóbbi néhány évben valóságos iparággá vált, s ma több ezer kutatót foglalkoztat világszerte. A még nem differenciálódott embrionális őssejtektől az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a cukorbaj és még sok más betegség gyógyítását, s ezzel az életminőség rohamos javítását reméli az emberiség. Az őssejtek orvosi alkalmazása jelenti az igazi természetgyógyászatot, hiszen az ember őssejtjei természetes módon gyógyíthatják majd a betegeket.

Az utóbbi néhány évben viharos gyorsasággal fejlődik a felnőtt testi szövetekben is előforduló őssejtek kutatása és alkalmazása. A professzor elmondta: az orvostudomány gondja - és ebben az irányban folynak a legizgalmasabb állatkísérletek a Hematológiai Intézetben és más magyar kutatóhelyeken - hogy képesek legyenek biztosan osztályozni és azonosítani a felnőtt test szöveteiből vett őssejteket. A probléma az, hogy az embrionális sejtek ugyan minden szövet gyógyítására alkalmasak, de kutatásukat és felhasználásukat többféle etikai és jogi fenntartás akadályozza, a testszövetekből levett sejtek viszont nem alkalmasak bármilyen szövet gyógyítására. A tudomány ugyanakkor természetes kíváncsisággal próbálja megfejteni, vajon az őssejt alkalmazkodik-e új környezetéhez osztódása során, vagy megváltoztatja új környezetét. Sarkadi Balázs úgy véli: az őssejtek gyógyító hatása számos területen más terápiákkal, például a gének korrekciójával vagy gyógyszeres kezeléssel párosítva lesz igazán eredményes.

Etikai problémákról szólva, Sarkadi Balázs elmondta: előbb-utóbb egységesíteni kell Európában az embrionális őssejtek kutatásának és felhasználásának szabályait. Németországban például különböző vallási és más etikai meggondolások alapján tiltják az embriók gyógyászati célú kutatói alkalmazását, s ennek következményeként a kutatók tódulnak az engedékenyebb Nagy-Britannia és más, liberálisabb felfogású országok kutatóhelyei felé. Ami pedig a gazdasági következményeket illeti, a liberálisabb felfogású országok mérhetetlen előnyre tesznek szert. Sarkadi Balázs szerint az értékes sejteket tartalmazó embriók szövetei a szemétbe kerülnek ott, ahol nem használják fel azokat.

(MTI)