A lépfene ellen jelenleg alkalmazott antibiotikumok magát a kórokozót, vagyis a baktériumot (Bacillus anthracis) pusztítják el. A közvetlen veszélyt azonban a baktérium által termelt méreganyag (toxin) jelenti, amely elpusztítja az immunrendszer sejtjeit, s gyakran halállal végződő vérmérgezéshez vezet.

Ajánlat Amit a lépfenéről tudni kell

A toxinnak működési szempontból két alapvető része van. Az egyik a sejtek felszínén lévő receptorokhoz való csatlakozást szolgálja, aminek hatására a sejt membránja átlyukad, s a sejt belsejébe juthat a toxin másik, "halálos faktora", ami odabent elpusztítja a fehérjéket. A méreganyag néhány nappal a fertőzés után kezdi kifejteni hatását.

A Harvard Medical School kutatói a Nature Structural Biology c. lapban arról számolnak be, hogy hat olyan hatóanyagot fedeztek fel, amelyek megakadályozhatják az ún. "halálos faktor" nevű, az anthrax-baktériumok által termelt méreganyag belépését a sejtekbe.

A kutatók szerint egy ilyen gyógyszer alkalmazása minden tekintetben hatékonyabb védelmet jelentene egy esetleges járvány esetén, mint a tömeges védőoltás. Egy 1993-as amerikai kongresszusi beszámoló szerint mindössze 100 kilogrammnyi lépfene-spóra Washington D.C. feletti szétszórása 130 000 - 3 000 000 ember halálát okozhatná.

[origo]