A beszédben nyolc év a korhatár

Vágólapra másolva!
Gondolkoztak már azon, hogyan dolgozza fel agyunk a beszédet: hangokat, szavakat, egy anyanyelvi mondatban vétett hibát, miközben egészen mást csinálunk, látszólag oda sem figyelünk? A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetében e kérdések megválaszolásán dolgoznak.
Vágólapra másolva!

Forrás: DeltaA vizsgálatban a részt vevő személy fejére egy 32 elektródával ellátott, fürdősapkaszerű eszköz kerül. Miközben a fiatalember tévét néz - igaz, némán -, hangokat, szavakat, mondatokat közvetítenek fejhallgatóján. Az agyában válaszként jelentkező aktivitásváltozást vezetik el az elektródokkal, amely azt jelzi, hogy a külső látszat ellenére agya szorgalmasan dolgozik a hallottak feldolgozásán. Ezt a jelet "eseményhez kötött agyi potenciálnak" nevezik a szakemberek, agyunknak ugyanis egyetlen hang is esemény, amit azonnal elkezd feldolgozni. A hangok feldolgozásához azonban komoly "előtanulmányokra" van szükség.

"A világ valamennyi babája úgy születik, hogy a létező beszédhangokat meg tudja különböztetni a fizikai eltérések alapján. Utána kb. 6-7 hónapot dolgozik azon az agya, hogy kifejezetten azokra a hangokra legyen érzékeny, amit a mamája és a környezete neki mond. 6-7 hónapos korára már különleges érzékenységet mutat az anyanyelv hangjaira, és kevésbé érzékeny az idegen nyelvére" - magyarázza dr. Csépe Valéria pszichológus.

Angolul na-na-na

A hangsúly észlelése már bonyolultabb, hiszen temérdek akusztikus eltérést tartalmaz. Míg egy magyar baba például "ba-ba-ba" felkiáltással mutat a banánra, addig egy angol anyanyelvű a "banana" hangsúly miatt a "na-na-na" hangsort ragadja ki a szóból.

Gazdaságos nyelvhasználatunkból adódóan hangzóeltérések vannak beszédünkben, pl.: balról - barról. Agyunk ezeket az eltéréseket is feldolgozza, ám ezzel már több munkája adódik. Csépe Valéria vizsgálatai igazolták, hogy az alapok lerakása, az egész "finomhangolása" körülbelül nyolc éves korra fejeződik be. Ez a felismerés az idegen nyelv tanulása, pontosabban az akcentus nélküli kiejtés elsajátítása miatt is fontos: az emberek többségében nyolc éves korra nagyjából bezárul az agyban ez a rendszer, és csak keveseknek marad olyan rugalmas, hogy akcentus nélkül el tudnak sajátítani egy idegen nyelvet.

A beszédészlelés fejlődésében nyolcéves korra már teljes mondatokkal is megbirkózik agyunk. Sőt el is tudja dönteni az egyes mondatrészekről, helyesen, avagy nyelvtanilag hibásan hangoztak-e el. Ez persze azzal jár, hogy a hibás szónál tovább időzik agyunk, amit az aktivitás kiugrása kísér.

A szabad szórend ára

A kutatók kiváncsiak voltak arra, mi az ára annak, hogy a magyar nyelvben egy mondaton belül fantasztikus zsonglőrködéseket lehet végrehajtani. Egy magyar mondat szórendje meglehetősen szabad, a szavak helyéből tehát még igen csekély bizonyossággal értelmezhetők helyesen. Dr. Csépe Valéria és munkatársai azt találták, hogy a szabad szórendnek meglehetősen nagy ára van. Az ár nem más, mint az a bizonyos többletmunka, amelyet agyunknak el kell végeznie a szavak értelmének felismeréskor. A kutatási eredmények szerint, ha a hibás szó a mondat végén van, az kevésbé zavaró, ami a szakemberek szerint annak köszönhető, hogy az általában a mondat elején elhangzó magyar ige hihetlenül sok információt hordoz önmagában is. És még egy eredmény, amire minden beszélőnek érdemes odafigyelnie: a lényeget, a megjegyzendő fontos üzenetet érdemes a mondatunk elejére szerkeszteni.

Delta, vasárnap 12:40, mtv1