Védőoltás és madárinfluenza

A kutatók már most nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy előállítsák a Délkelet-Ázsiában felbukkant madárinfluenza-vírus ellenszerét. Látható azonban, hogy a dolog nem lesz egyszerű, hiszen egy igen "tehetséges" vírustörzs bontogatja szárnyait.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az új, H5N1 jelzésű influenza-vírustörzs öt embert ölt meg Vietnamban. Thaiföldön további két megbetegedésről számoltak be pénteken. Emellett a betegség jelenlétét a fenti országokon kívül Japánban, Kambodzsában, Dél-Koreában, Tajvanban és legutóbb Indonéziában fedezték föl. A betegség megtizedelte a madárállományt Dél-Koreában, Vietnamban és Japánban. "A járvány példátlan méretekben tört ki" - fogalmaz Alan Hay, a Világszervezet londoni influenza-központjának vezetője.

Minél többen fertőződnek meg, annál nagyobb az esélye annak, hogy a vírustörzs az egész világra kiterjedő tömeges járvány kiindulópontja lesz, amennyiben elsajátítja azt a képességet, hogy egyik emberről egy másikra jusson (jelenleg madarakról megy át emberre). Ez akkor válik lehetségessé, ha a vírustörzs mutáción megy keresztül, vagy géneket cserél egy emberi influenzavírussal, aminek - szakértők szerint - egyre nagyobb a valószínűsége.

A vírus terjedésének megfékezésére máris számos európai laboratóriumnak elküldték azokat a reagenseket, amelyek alapján a kutatók helyben azonosíthatják a H5N1 vírustörzset. "Fel vagyunk készülve a legrosszabb forgatókönyvre" - fogalmaz Ron Fouchier holland víruskutató.

A híradások szerint elképzelhető, hogy két angol laboratórium már rendelkezik az oltóanyag tömeges gyártásához szükséges vírustörzsek prototípusával. Ezeket a tavaly Hongkongban, egy halálos áldozatot szedő H5N1-típusú madárinfluenza alapján fejlesztették ki. A WHO azonban vietnami minták vizsgálata alapján aláhúzta, hogy a H5N1 törzs 2003 óta mutáción ment keresztül. A kutatók jelenleg állatkísérletek segítségével próbálják eldönteni, hogy a tavalyi oltás hatékonyan alkalmazható-e a vírus ellen.

Ahhoz, hogy az oltáshoz szükséges, módosított vírust tömeges méretekben állítsák elő, még számos akadályt kell leküzdeni. Óriási mennyiségű tyúktojásra lesz szükség, ami önmagában is komoly kihívást jelent, mivel a hasonló célra szánt tojásokat az eredeti elképzelések szerint a "rendes" influenzaoltások előállítására kötötték le. Emellett azonban egyelőre arra sincs garancia, hogy a gyógyszerfelügyelet engedélyezi-e a genetikai módosítások révén kifejlesztett védőoltást, ugyanis az ezúton előállított vakcinák még nem jutottak keresztül a klinikai próbákon.

Még ha sikerül is túljutni ezeken az akadályokon, a vakcina tömeges gyártásának megkezdésére legalább három hónapot kell várni. Amennyiben nem sikerülne megfelelő oltóanyagot kidolgozni, a vírus elleni védekezés első lépése olyan gyógyszerek alkalmazása lehet, amelyeket tavaly sikerrel vetettek be Hollandiában - ahol a vírus az elmúlt évben egy halálos áldozatot követelt.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK