A madárinfluenza tünetei

Az Ázsiában pusztító madárinfluenza által megfertőzött embereken háromnapi lappangás után tört ki a betegség - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vietnami orvosok adatai alapján.

A WHO február 13-án nyilvánosságra hozott jelentése megállapítja, hogy a fertőzést követő háromnapi lappangás után a betegség kitörésének első napján a beteg láza 38,3-39 fokra emelkedik, ami később felmehet akár 40 fokra is. A betegség erős köhögést és gyakran hasmenést is okoz.
 
A WHO jelentésének megállapításait 10, a madárinfluenza H5N1 vírusával fertőzött vietnami betegen végzett vizsgálatokból szűrték le. A betegek elsősorban parasztgazdák, illetve olyan gyermekek, akik gyakran kerültek érintkezésbe élő baromfival. Az egyik fiú például gyakran fogott a kezében kakasviadalra vitt állatokat, és az iskolába vezető útja is egy baromfipiacon  vezetett keresztül. A WHO megjegyzi honlapján, hogy a betegség halálozási rátája igen magasnak látszik, hiszen 10 fertőzöttből nyolcan meghaltak, ugyanakkor figyelmeztet: túlságosan kevés esetet regisztráltak eddig ahhoz, hogy a H5N1 vírus okozta betegséget teljes egészében fel lehessen tárni. Az is elképzelhető, hogy számos további emberi fertőzés is történt, de azokban az esetekben olyan enyhe lefolyású volt a betegség, hogy nem is fordultak vele orvoshoz.

Dr. Anthony Fauci, az allergiákkal és fertőző betegségekkel foglalkozó amerikai országos intézet igazgatója korábban egy kongresszusi bizottság előtt arról beszélt, milyen további veszély rejlik a madárinfluenza terjedésében. Ha egyre többen fertőződnek meg a betegségtől, előbb-utóbb emberről emberre is átterjedhet a madárinfluenza - vélekedett. Ez leírása szerint úgy történhet meg, hogy a H5N1 olyan személyt fertőz meg, aki már megbetegedett emberi influenza vírusától. Ebben az esetben veszélyes vírushibrid jöhet létre a két vírusból. Ez egyesítheti magában a madárinfluenza-vírus veszélyességét és az emberi influenzavírus fertőzőképességét. Ilyen esetben akár olyan, világméretekben pusztító járvány is bekövetkezhet, mint az 1918-19-es, több tízmillió áldozatot szedő spanyolnátha-járvány.

KAPCSOLÓDÓ CIKK