A hosszú élet titka

Vágólapra másolva!
Az emberiséget régóta foglalkoztatja a hosszú élet titka. Olasz  kutatók most a genetika legújabb eredményeit felhasználva próbáltak választ találni a kérdésre.
Vágólapra másolva!

Claudio Franceschi professzor vezetésével az Olasz Nemzeti Kutatóközpont munkatársai háromezer 90 éves férfi és nő DNS-mintáit tanulmányozták. A kutatás legfőbb célja, hogy megtalálják a hosszú életért felelős géneket: ezek talán segíthetnek olyan gyógyszerek előállításában, amelyek segítségével tovább megőrizhető az egészség. Franceschi professzor szerint "elméletileg semmi akadálya annak, hogy a 110, 120 vagy akár 125 éves kort is megérjük."

Az Egészséges Öregedés Genetikája elnevezésű vizsgálat Európa több országában zajlik. A vizsgálatra fordított összeg eléri a 7 millió eurót; a terveket a berlini Emberi Genom Konferencián mutatták be. Franceschi professzor reményei szerint öt éven belül sikerülhet azonosítani a megfelelő géneket. A kutatás az életmód és az élettartam összefüggéseire is kiterjed.

"Egyes családokban többen is megérik az évszázadosos kort; valószínűtlen, hogy ezekben az esetekben puszta véletlen egybeesésről lenne szó" - nyilatkozta a professzor. A hosszú életű szülők gyermekei gyakran maguk is élemedett kort érnek meg. Az időskori betegségek - mint például az Alzheimer-kór - genetikai hátterének megértése segíthet megvilágítani az öregedéssel gyakran együtt járó szellemi leépülés folyamatát.

Franceschi professzor szerint "nem csak magát az öregedést érthetjük meg, de mindez kiemelkedő hatással lehet az orvostudományra is, mivel éppen azok a gének, amelyek révén sokáig élhetünk, oltalmaznak meg gyakori halálozási okoktól, például a ráktól".

Életelixír

Az "életelixír" megtalálásának álma évszázadok óta izgat alkimistákat és tudósokat, miközben az idős emberek nemegyszer maguk is úgy vélik, hogy ismerik a hosszú élet titkát. A 89 éves Agnes Henderson szerint például "a hosszú élet titka nem más, mint az, hogy el kell foglalnunk az agyunkat valamivel ahelyett, hogy bámulnánk a falat és hagynánk, hogy erőt vegyen rajtunk a depresszió".

Franceschi kutatócsoportja talán tudományosabb nyelvezetű választ adna a kérdésre, de abban ők is egyetértenek, hogy a test és az elme gyakorlása elengedhetetlen szükséglet. A professzor korábbi kutatásai során a százévesek immunrendszerére összpontosított.