A daganatok gyógyászatában nagy jövő elé tekintő immunterápiás eljárások ún. passzív formájában olyan ellenanyagokat használnak, amelyek minél célzottabban kötődnek a rákos sejtekhez (ún. tumorspecifikus antitestek). Megkötődésük után az antitestek különféle folyamatokat indíthatnak el, amelyek a tumorsejt pusztulásához vezetnek.

Az eljárás egyik speciális (és általában igen hatékony) formája, ha olyan antitesteket alkalmaznak, amelyek összekapcsolják a célpontként szereplő tumorsejteket az immunrendszer T-sejtjeivel - utóbbiakból aztán olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek megölik a célpontot. Ezek az ún. bispecifikus antitestek, amelyeket azonban nagy mennyiségben nem könnyű előállítani.

Gottfried Brem és kollégái (University of Veterinary Medicine, Bécs) most egy új lehetőségről számolnak be: genetikailag módosított szarvasmarhákkal termeltették meg az antitesteket. Az eljárás lehetőséget teremthet a daganatok gyógyításához használt antitestek "nagyüzemi" előállítására.

A kutatók két gént kapcsoltak össze: az egyik emberi bőrráksejteket támadó antitestet kódolt, a másik pedig egy olyan fehérjét, amely aktiválja a T-sejteket. A kapcsolt géneket szarvasmarha embriók genetikai állományába építették be. Kilenc állat fejlődött ki, s mindegyikük vérében igen magas a mesterséges antitest (r28M) szintje.

A kutatóknak sikerült a vérből tisztán és nagy mennyiségben kivonni az antitesteket, amelyeket aztán emberi melanoma-sejtvonalak ellen teszteltek. Beszámolójuk szerint az antitest stabilnak bizonyult, sőt sikeresen azonosította a célsejteket, amelyeket aztán a T-sejtek elpusztítottak.