Heves immunreakció az anya ellen

Az anya szervezetéből a terhesség időszaka alatt a magzat testébe került sejtek megmaradhatnak a gyermek szervezetében, és bizonyos esetekben heves immunreakciót válthatnak ki - derül ki az amerikai Mayo Klinika vizsgálataiból, amelyről a Journal of Immunology legújabb száma ad hírt.

Dermatomyositis

Súlyos kötőszöveti betegség, amelyben a bőr és izmok gyulladásos és degeneratív elváltozása jellemző. Főbb tünetei: izom és izületi fájdalmak, bőrkiütés, az ujjak elfehéredése, nyelési panaszok, láz, gyengeség.

Régóta ismert, hogy az anya szervezetében évekkel a szülés után is találhatók a magzatból származó sejtek. A kutatók már korábban összefüggésbe hozták ezeket a sejteket a nők szervezetében fellépő egyes autoimmun betegségekkel. A Mayo Clinic kutatócsoportja most ugyanezt a folyamatot vizsgálta, csak ellentétes előjellel: a gyermek szervezetében lévő anyai sejtek hatására voltak kíváncsiak.

Súlyos, az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan autoimmun betegség az ún. dermatomyositis, a kötőszöveteket károsító igen ritka kór. Legjellemzőbb tünetei a vázizmok meggyengülése, erőtlenség, törékenység-érzés. A megbetegedés sajátos fajtája a gyermekeknél kialakuló fiatalkori dermatomyositis. A kezelés gyógyszerek, fizikoterápia és speciális étrend formájában történik - egyelőre részsikerekkel.

A Mayo Klinika kutatói összesen 72 gyermekkori dermatomyositisben szenvedő beteget vizsgáltak; a betegek átlagéletkora tíz év volt. A gyerekeket egyrészt egészséges testvéreikkel, másrészt velük rokonsági viszonyban nem álló egészséges kontrollcsoporttal hasonlították össze.

A kutatók azt találták, hogy a dermatomyositises betegben megtalálható egy speciális - ún. HLA - gén, amely a terhesség időszaka alatt került szervezetükbe, az anyából. Rájöttek, hogy minden esetben, amikor az utód szervezetében lévő anyai sejtben ez gén megtalálható, immunreakciót vált ki a gyerek szervezete ellen. Mindezek erősen valószínűsítik, hogy ezek a sejtek meghatározó szerepet játszanak a betegség kialakulásához vezető mechanizmusban.

"Kutatásunk legfontosabb eredménye az, hogy felvázoltuk a betegség kialakulásának mechanizmusát. Így az autoimmun rendellenességek egész családjának megismeréséhez közelebb jutottunk. A vizsgálat arányai a betegeket és a kontrollcsoportokat tekintve egyaránt meghaladták a korábbiakat, így magabiztosak vagyunk eredményeinket illetően" - nyilatkozta a vizsgálat vezetője, Ann Reed gyermekorvos.

A vizsgálatban részt vevő betegek 83 százalékánál sikerült kimutatni az anya szervezetéből származó sejteket. Testvéreik esetében ez az arány 23 százalék volt, míg a független kontrollcsoport tagjainak 17 százaléka rendelkezett az anya szervezetéből származó sejtekkel.

A betegségben szenvedő gyerekeknek nemegyszer a szervátültetéseket követő kilökődési reakciókhoz hasonló szervi problémákkal kell szembenézniük. E hasonlóság késztette a Mayo Klinika kutatócsoportját arra, hogy az idegen szervezetből származó kimérikus sejtek (ebben az esetben az anya sejtjei) segítségével próbálják magyarázni a betegség hátterében működő mechanizmust. (A görög mitológiában az oroszlán, kecske és kígyó testrészeit viselő tűzokádó szörnyeteget nevezték kimérának.)

A kutatók a kimérikus sejtek két új tulajdonságát állapították meg: a vizsgált sejtek a születés után hosszú ideig megmaradnak a gyermek szervezetében, ahol aktív szerepet játszanak a saját szervezet ellen irányuló immunreakció kiváltásában.