Automatizálható rákdiagnózis

Cambridge-i kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel gyorsabban és biztonságosabban megtalálhatók a méhnyak rákos sejtjei.

A méhnyakrák az egyik legjobban megelőzhető daganattípus. A nők körülbelül 1%-ánál diagnosztizált betegség a méhnyak felszíni sejtjeinek elváltozásával kezdődik, ahonnan egyszerűen és fájdalom nélkül nyerhető szövetminta.

A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztnek, amely kifejlesztőjének, George Nicholas Papanicolaounak a nevéből adódik). Európában ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot.

A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. A mintát mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.

A jelenlegi diagnosztizálásnál azonban sok múlik a szakorvos képzettségén és gyakorlatán. Egy kenetmintában a lapkán mintegy 250 ezer sejt van. A patológusnak átlagosan 12 perc alatt kell átnéznie a kenetet. Ez azt jelenti, hogy egy-egy részlet tanulmányozására csak néhány másodperc jut.

Cambridge-i kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel gyorsabban és biztonságosabban megtalálhatók a rákos sejtek. Az új tesztet a Delta forgatócsoportjának dr. Michael Gonzalez kutatóorvos mutatta be a cambridge-i Rákkutató Intézetben. A módszer elméleti alapját az adja, hogy sikerült azonosítani azt a fehérjét, amely a sejtek osztódása során a DNS-lánc másolását ellenőrzi. Ez az ún. MCM-fehérje egészséges sejtekben csak a sejtciklus osztódási szakaszában van jelen. Ha mégis kimutatható jelenléte egy nyugvó sejtben, az kóros folyamatot jelez.

Ezt a genetikai alapkutatásban elért eredményt gyorsan sikerült alkalmazni a gyakorlatban. A cambridge-i kutatók előállították azt az antitestet, amely az MCM-fehérjéhez kötődve láthatóvá teszi azt. A kenetben előtűnő sötét pontok egyértelműen jelzik a rákos sejteket.
Az új jelölőmódszer pontos és érzékeny. Az eddigi vizsgálatok egyikében 332 nőnél végeztek párhuzamosan Pap-tesztet és "másolófehérje-tesztet". 31 olyan eset volt, melyet a Pap teszt nem jelzett, míg az új módszer kontrollt javasolt. Végül a részletes szövettani vizsgálat hét esetben talált rákos sejteket. Ezt a hét kóros esetet tehát csak az új módszer jelezte. A módszer a kimondott negatív eredmény esetén is 99 százalékban megbízható.

A pontos és érzékeny módszer automatizálható is, ha fluoreszcens jelzést alkalmaznak. Ez különösen fontos lehet a fejlődő országokban, ahol alig dolgozik képzett, a szövettanhoz értő szakorvos. De a fejlett országokban is hatékonyabbá, gyorsabbá teszi a szűrést.

További információk a Delta május 23-i (vasárnap) adásában, 14.15 - mtv