Tanulható a fájdalomra adott válasz

A fejlődés korai szakaszában a finom érintések szerepet játszhatnak a fájdalmas behatással szembeni reflexek kialakításában - állítja Alexandra Waldenstrom svéd kutató.

A fájdalomreflexek nem veleszületett tulajdonságok, hanem - amint azt koraszülött patkányokon végzett kutatások már alátámasztják - az élet korai szakaszában sajátíthatók el.

A svéd kísérletben újszülött patkányokat igen rövid, fájdalmat okozó hőhatásnak tettek ki. A rágcsálók már tíznapos koruktól fogva farkukat behúzva igyekeztek elkerülni a kellemetlen ingert. A kutatás további szakaszában a rágcsálók farkát érzéstelenítették. Ez az érzéstelenítés lehetővé tette, hogy a fiatal patkányok észleljék az ingert, a fájdalmat azonban már nem. Az érzéstelenítés nélkül fájdalmat kiváltó ingerre ezt követően is reagáltak. A tapasztaltakból a kutatók arra következtetnek, hogy a szervezetet károsítani képes, fájdalmas ingerekre adott adekvát válasz a fejlődés meghatározott korai szakaszában sajátítható el.

A tíznapos patkányok a 10-30 hetes humán embriók fejlettségi szintjével mérhetők össze. A kutatást vezető Jens Schouenborg szerint utóbbiaknál már finom érintések is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a szervezet épségét szolgáló védőreflexek kifejlődjenek, míg a fejlődés korai fázisában bekövetkező rendellenességek, például a koraszületés, meggátolhatják ezt. A kísérleti eredmények tehát arra utalnak, hogy a koraszülötteket sem kell óvni az érintésektől.

Cseh Júlia