Ajánlat
	Whitehead Institute For Biomedical Research Mi a rák? Génhalászat - a nukleinsav-chiptechnológia
	Linktár
	Daganatos betegségek linkjei

A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik. A rákos sejtek (ún. tumorsejtek) szakadatlanul osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége. Az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezik. Az elsődleges daganat területéről aztán a tumorsejtek betörhetnek a környező szövetekbe és szervekbe, majd bejuthatnak a vér- és a nyirokkeringésbe, ahol távoli szervekhez is eljuthatnak. E szervekben megtapadhatnak, s osztódásukkal megindulhat a távoli áttétek (metasztázisok) kialakulása. Ebben a stádiumban a betegek gyógyításának esélyei már jóval szerényebbek.

Az elsődleges daganat kialakulásának és növekedésének biológiájáról már számos pontos ismerettel rendelkeznek a kutatók, ám viszonylag keveset tudnak az áttétképződés soklépcsős és komplex folyamatáról. Az amerikai Whitehead Intézet munkatársai most egy ezzel kapcsolatos új és fontos eredményről számoltak be.

A Robert Weinberg vezette kutatócsoport vizsgálatai szerint a tumorsejtek egy olyan "szunnyadó" fehérjét aktiválnak, amely normális esetben az embrionális fejlődés befejeződése után már nem működik a szervezetben. A fehérje újbóli, rendellenes működése kulcsszerepet játszik abban, hogy a tumorsejtek elszakadhassanak egymástól, és megkezdhessék az elvándorlást.

Mindezt remekül szemléltetik a kutatók által a Cell (Sejt) c. szaklap legutóbbi számában közölt képek: amennyiben az említett fehérjét kódoló ún. Twist gén inaktív, akkor a tumorsejtek együtt maradnak (felső két kép); amennyiben a Twist gén kifejeződik az elsődleges daganatban (azaz termelődik az általa kódolt fehérje), akkor a tumorsejtek közötti kapcsolatok megszakadnak, s megkezdhetik önálló mozgásukat.

A Twist egyébként más gének működését szabályozó gén, azaz be- és kikapcsol más géneket. A Twist azonban főképp az embrionális fejlődés alatt aktív, amikor más gének bekapcsolásával lehetővé teszi a sejtek számára, hogy az embrió egyik részéről a másikra vándoroljanak, és ott új szöveteket, szervtelepeket alapítsanak. A fejlődési folyamatok végén a Twist a legtöbb szövetben "nyugalomba vonul".

Egyes pontokon még teljesen tisztázott mechanizmussal azonban a tumorsejtek képesek reaktiválni önmagukban e fontos szabályozó gént, ami aztán ismét bekapcsolja a mozgást lehetővé tévő géneket, s a tumorsejtek megkezdhetik útjukat a szervezetben.

A fontos felfedezést az ún. nukleinsav-chiptechnológia segítségével érték el a kutatók: már áttétben lévő emberi tumorsejtek génaktivitásának mintázatát olyan tumorsejtekével hasonlították össze, amelyek az elsődleges kialakulás helyén maradtak. Azt találták, hogy bizonyos gének csak az áttétes sejtekben aktívak, s ezek mindegyikét a Twist irányítja.

A felfedezés nagy jelentőségű, hiszen igen komolynak tűnő molekuláris célpontot találtak, amely ellen megindulhat egy gátló gyógyszermolekula kifejlesztése. A kutatók egy másik nagyon értékes eredménye szerint ugyanis a Twist inaktiválása után a tumorsejtek nem képesek áttétet adni. Ezt kísérleti modellállatokon bizonyították oly módon, hogy agresszív, áttétes tumorsejtekben "kiütötték" a Twist gént, majd ezeket egerek emlőmirigyeibe injektálták. Az állatokban kifejlődött az elsődleges daganat, de a benne lévő sejtek képtelenek voltak elvándorolni.

Az áttétképződésben minden bizonnyal még számos fontos szabályozó gén játszik szerepet, de a kutatók szerint ez az első eset, hogy emberi sejtvonalak esetében is ennyire szoros összefüggést találtak egy bizonyos génaktivitás és az áttétképződés között. A felfedezésnek nem csupán terápiás, de diagnosztikai ígérete is van, a Twist aktivitásának mérésével.

Simon Tamás

[origo]