A sportorvoslás szakemberei hosszú ideig úgy gondolták, hogy az izmokban - intenzív testi igénybevétel során - fellépő oxigén- és energiahiány rontja az izomszövet teljesítőképességét, és végső soron ez vezet a szervezet kimerüléséhez. Az elmúlt néhány év tudományos felfedezései azonban már nem illenek bele ebbe a régi elképzelésbe.

Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a bénító fáradtságot az agy váltja ki, még mielőtt az izmok elérnék teljesítőképességük végső határát. Amikor az izmok vésztartalékai kezdenek kimerülni, az immunrendszer interleukin-6-nak nevezett hírvivőanyag fokozott termelődése jelzi az agynak, hogy szervezetünket túlhajszoljuk. Az ennek hatására érzett fáradtság óvja meg izmainkat a maradandó károsodástól, vélik a fokföldi egyetem kutatói. Eredményeiket a New Scientist című tudományos-ismeretterjesztő hetilapban tették közzé.

A Paula Robson-Ansley vezette kutatócsoport edzett sportolók vérében - intenzív testi igénybevételt követően - a molekula koncentrációjának a normálérték 60-100-szorosát mérték. A molekulák fokozott jelenléte és a fáradtság közti ok-okozati összefüggést további vizsgálattal bizonyították. Ha erős testi megterhelést megelőzően a futóknak interleukin-6 molekulát injekcióztak be, teljesítőképességük láthatóan visszaesett, hamar kimerültek.

A kutatók remélik, hogy további vizsgálatokat követően felfedezésük segítséget nyújthat majd a nemcsak teljesítménysportolóknál, hanem - krónikus formában - igen gyakran a rákos betegeknél is fellépő kimerültségi állapot kezelésében.

Cseh Júlia

[origo]