Ajánlat
	Az [origo] Klón-dossziéja - alapvető tudnivalók a klónozásról Lehetetlennek látszik az ember klónozása 30 fejlett emberklón bejelentése Engedély emberi embriók klónozására Nagy-Britanniában
	Linktár
	Linkek a klónozásról a Katalógusban

Gerald Schatten és kollégái (University of Pittsburgh, Pennsylvania) az American Society for Reproductive Medicine éves konferenciáján jelentették be eredményeiket. A kutatók ugyanazt a klónozási eljárást használták, amelynek segítségével dél-koreai szakemberek az év elején emberi embriókat klónoztak, majd embrionális őssejteket vontak ki belőlük.

Kirabolt petesejtek

Schatten és munkatársai 2003. április 11-én még arról számoltak be a Science tudományos hetilapban, hogy az alacsonyabb rendű emlősök klónozása során alkalmazott, differenciált testi sejteket használó ún. nukleáris transzfer technológia (amelynek során a klónozni kívánt egyed sejtjének genetikai anyagát egy kiüresített petesejtbe juttatják be) négy különféle változatát is kipróbálták rhesusmajmoknál, de egyik esetben sem sikerült életképes embrió létrehozása.

A beszámoló szerint ennek oka az volt, hogy a genetikai anyagot hordozó kromoszómák már a legelső sejtosztódásoktól kezdve nem oszlottak meg megfelelően az utódsejtekben, mivel a sejtosztódásokban alapvető szerepet játszó fehérjefonalak - amelyek megfelelő alakzatba rendezik a kromoszómákat - össze-vissza fűződtek fel.

A fonalak kialakulásában legalapvetőbb szerepet játszó fehérjék ugyanis hiányoztak vagy hibásak voltak. Schatten ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi klónozási technikák "kirabolják" a petesejtet: amikor kiveszik belőle a sejtmagot, alapvető fehérjék is távoznak, s ezzel a petesejt valósággal "megbénul". Az alacsonyabb rendű emlősökben azért működhet időnként a dolog, mert ezek petesejtjei tartalék-készletekkel rendelkeznek ezekből a fehérjékből. Schatten akkor úgy vélekedett, hogy az embrionális fejlődés alapvető törvényei lehetetlenné tehetik a főemlősök, így az ember klónozását (részletesen lásd korábbi cikkünket).