Új eredmény a légszennyezés és az érbetegségek kapcsolatáról

Vágólapra másolva!
A légszennyezés miatt az artériák falai megvastagodnak - állapítja meg egy friss kutatás. Azok, akik jobban ki vannak téve a szennyezett környezet káros hatásainak, nagyobb valószínűséggel szenvednek majd szív- és érrendszeri betegségekben.
Vágólapra másolva!

A légszennyezett területen élők szervezetében az artériák nagyobb valószínűséggel szűkülnek be, mint azokéban, akik kevésbé káros környezetben élnek - állapítja meg ki a dél-kaliforniai Keck School of Medicine szakemberei által közölt tanulmány, amelyben a levegőszennyezés és a szív- és érrendszeri megbetegedések közötti kapcsolatot vizsgálták.

A kutatócsoport a tesztalanyok nyaki artériáinak falvastagsága és egyes légszennyező anyagok koncentrációja közötti összefüggést vizsgálta. Eredményeik szerint az artériák falának vastagsága a káros anyagok mennyiségének növekedésekor nőtt. A programot elindító National Institute of Environmental Health Sciences (NIEHS) igazgatója, Kenneth Olden szerint a vizsgálatból egyértelműen kiderül, hogy azok, akik jobban ki vannak téve a szennyezett környezet káros hatásainak, nagyobb valószínűséggel szenvednek majd szív- és érrendszeri betegségekben, sőt a vastagabb artériafalak a későbbiekben jobban hajlamosítanak a szívinfarktusra is.

Nino Kuenzli, a Keck School professzora - és a vizsgálat vezetője - szerint az eredmények még megerősítésre szorulnak, de ha igaznak bizonyulnak, az nagyon nagy jelentőségű lesz a közegészségügy szempontjából. Az érrendszeri problémák ugyanis a leggyakoribb betegségek közé tartoznak.

A kutatók 798 negyven évnél idősebb, Los Angeles területén élő embert vizsgáltak meg. Ultrahanggal megmérték artériáik falvastagságát, és az így kapott érték alapján nyomon tudták követni az érfal megvastagodásának folyamatát.

Ezután környezeti szakértők felmérték, hogy mennyi 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű káros részecske található a levegőben a tesztalanyok lakóhelyének környezetében. Ezek azok a részecskék, amiket az autók kipufogói és a gyárak, erőművek kéményei a levegőbe juttatnak, és amelyeket nagyon könnyű belélegezni. A káros mikrorészecskék aránya a levegőben 5,2-26,9 mikrométer között mozgott köbméterenként, az adott helytől függően.

Miről olvasna még szívesen az [origo] Tudományban?http://www.equest.hu/ValaszFogad.servlet?azonosito=126462241&userid=1234&userparams=011_03_1_12_2_1_05_04

Első eredményként a kutatók azt találták, hogy a káros anyagok minden egyes 10 mikrogrammos koncentrációnövekedése 5,9%-al növelte az erek falvastagságát jelző értékét. Egyéb tényezőket (kor, demográfiai és fiziológiai tényezők, aktív vagy passzív életmód, dohányzás stb.) is számításba véve végül ezt 3,9-4,3%-ra módosították. A légszennyezés egészségkárosító hatása jelentősebbnek bizonyult a 60 év felettieknél, illetve azoknál, akik koleszterincsökkentő szereket szedtek.

Korábbi ismereteink szerint az érelmeszesedés gyulladásos folyamat. Jelen kutatás kimutatta, hogy a káros részecskék gyulladást okoznak a tüdőben, valamint a szív- és érrendszerben. A pontos összefüggések megállapításához további kutatások szükségesek.

Érelmeszesedéskor az erek falai annyira leszűkülhetnek, hogy elzárhatják a vér keringésének útját az artériákban. Gyakoribb azonban, hogy a lerakódott plakkok letöredeznek az érfalról, és a vérárammal tovább sodródva egyéb helyeken okozhatnak elzáródásokat. Ha esetleg egy olyan eret zárnak el, amely a szívet látja el vérrel, bekövetkezik a szívinfarktus.

A megelőzés oly módon lehetséges, hogy ki kell iktatnunk életünkből a szívinfarktust okozó egyéb hajlamosító tényezőket. Ilyen például a magas koleszterinszint, a dohányzás és a túlsúly. Ha a jövőben a kutatás eredményeit egyéb vizsgálatok is megerősítik, a tiszta levegő is hatékony gyógymóddá válhat a betegség elleni küzdelemben.

E+B