Patrick Vallance professzor (University College London), a kutatás vezetője szerint a szívinfarktus kialakulása nem véletlenszerű. Az adatok alapján ugyanis a gyulladással járó fertőzések első három napjában sokkal nagyobb valószínűséggel fordult elő szívinfarktus és agyvérzés, mint az azt követő időszakban.

Ötvenéves kor felett az érfalak hajlamosak a megvastagodásra (érelmeszesedés). A megvastagodást okozó lerakódás leválhat az ér faláról, és a vérrel továbbsodródva ereket zárhat el, ami végül szívinfarktust vagy agyvérzést okozhat. Jelen kutatás eredményei szerint ez a leválás nagyobb valószínűséggel következik be gyulladásos megbetegedések esetén. A kutatók megvizsgálták a védőoltások hatását is. Megfigyeléseik szerint azonban sem az influenza elleni védőoltás, sem a tetanusz nem bizonyult kockázatnövelőnek.

Mások viszont megkérdőjelezik az eredményeket: szerintük a kockázat növekedése az adatok alapján nem annyira nagymértékű, hogy abból általánosításokat lehessen levonni. A tél pedig köztudottan a légúti megbetegedések időszaka (főleg a gyermekek és az idősek körében), ezért nem biztos, hogy a szívinfarktus és a gyulladásos betegségek közötti egyenes összefüggés létezik. Mindenesetre azok, akik hajlamosabbak a gyulladásos fertőzésekre vagy a közelmúltban hasüregi beavatkozáson estek át, legyenek elővigyázatosak, és a nagy hidegben ne tartózkodjanak hosszabb ideig a szabadban. 

E+B

[origo]