A fenyők
	Napjainkban a Földön mintegy 600 fenyőfaj található. A fenyők a nyitvatermők törzsébe tartoznak, amelynek legősibb képviselői körülbelül 350 millió évvel ezelőtt, a karbon időszakban alakultak ki. A földtörténeti középidőben, mintegy 200 millió éve jelentek meg a ma is elterjedt fenyők, köztük a Pinus-félék is. A fenyők tengerbe került gyantájából kövesedett meg a borostyánkő, amely értékes féldrágakő.
	Ajánlat
	Részletesen a flavonoidokról Borostyán-képek

A finn Turkui Egyetem kutatói kísérleteik során igazolták, hogy az erdeifenyő kérgének kivonata nagy valószínűséggel hatásos lehet még a magas vérnyomás, az asztma, szívbetegségek és bizonyos bőrelváltozások kezelésében is. A fenyőkéreg kivonatát a népi gyógyászatban elterjedten használják szerte a világon, a sebek gyógyításától kezdve a köhögésig.
 
A titok: flavonoidok és a fenolok

A korábbi kutatások során közel 28 összetevőt azonosítottak a kéreg anyagában, amelyek közül néhánynak igen erős biológiai hatása van. Nagy részük a flavonoidok és a fenolok csoportjába tartozik. Ezek a vegyületek a növényi anyagcsere másodlagos termékei, a növényekben többek között a napfény UV-sugárzása és a növényi kártevők (baktériumok, gombák, rovarok) elleni védekezésben is fontos szerepet játszanak. A flavonoidok élelmiszeripari szempontból fontos természetes színező- és ízanyagok, valamint antioxidánsok. A vegyületcsaládról már nagyon sokat tudunk, hiszen az ötvenes évek óta vizsgálják élettani hatásukat. Még ezt megelőzően, 1936-ban Rusznyák Sándor és Szent-Györgyi Albert kimutatta, hogy a citrusfélékből származó flavonoidok csökkentik a kapillárisok (hajszálerek) törékenységét és áteresztőképességét.

A finn kutatók erdeifenyő kérgének kivonatát egerekből származó olyan fehérvérsejteken tesztelték, melyek a gyulladásos folyamatok kialakításában játszanak fontos szerepet (ún. makrofágok). Ezek a sejtek a gyulladás elindításához és fenntartásához szükséges anyagokat, ún. gyulladásos citokineket termelik nagy mennyiségben, ha a szervezetben bizonyos betegségek zajlanak vagy valamilyen sérülés keletkezett. Összehasonlították a sejtek viselkedését a fenyőkéreg-kivonat hatására. Egyre nagyobb koncentrációban adva a sejtekhez a kivonatot, egyre inkább csökkent a sejtek által termelt gyulladást előidéző anyagok termelődése.

A flavonoidok olyan fehérjék, enzimek gátlásában játszanak fontos szerepet, melyek ezeknek a citokineknek a termelésében vesznek részt. Kalevi Pihlaja, a kísérleteket vezető kutató szerint most további vizsgálatokra van szükség, hogy pontosan meg tudják mondani, mennyire hatásos ez az oldat, és hogy gyógyszerként alkalmazva milyen mellékhatásai lehetnek.

Jó a szívnek, a visszérnek

Nemcsak sejtkultúrákban hatásos a fenyőkivonat. A szervezetben a hajszálerek falában fokozza a nitrogén-oxidok termelődését, ennek következtében az erek fala ellazul, aminek vérnyomáscsökkentő hatása van. Egy másik, a keringési rendszert érintő elváltozás a krónikus vénás elégtelenség, az alsó végtagi vénás rendszer gyakori megbetegedése. Sokszor gyulladás is kíséri a betegséget, ami a tünetek súlyosbodását okozza. A kezelés során fontos a rendszeres mozgás, és a hagyományos terápia része az ún. kompressziós kezelés - a lábat fáslival vagy harisnyával elszorítják. Újabb vizsgálatok megerősítették, hogy flavonoidok alkalmazása szintén hatásos lehet. A flavonoidok itt a gyulladás elindításáért felelős enzimek gátlásával váltják ki a jótékony hatásukat.

Bőrbarát és véd a szabadgyökök ellen

A fenyőkéreg extraktumnak a bőrre is jótékony hatása van. Fokozza a bőr vérkeringését, így jobb oxigén- és tápanyagellátást, illetve a salakanyagok gyorsabb eltávolítását biztosítja. Klinikai vizsgálatok során bizonyították, hogy véd a napfényben található UV-sugárzással szemben is, csökkenti a leégés mértékét. A fenyőkivonat védi a sejteket a szabadgyökök káros hatásával szemben is, egyrészt úgy, hogy a semlegesítésükért felelős enzimek termelődését fokozza a sejtekben, másrészt pedig a benne található anyagok maguk is megkötik a káros gyököket. Mindemellett a C- és E-vitamint is védi az oxidációtól - ezeknek szintén jelentős szerep jut a károsító anyagok hatástalanításában.

A szervezet védekezőrendszerét is erősíti

A fenyőkéreg kivonatának az immunrendszerre is jótékony hatása van - ezt bizonyították állatmodellekben és az ún. systemas lupus erythematosusban (SLE) szenvedő betegek esetében, ahol segített a tünetek enyhítésében, gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően. Az SLE egy krónikus autóimmun betegség, tehát a szervezet immunrendszere saját sejtjei ellen fordul. Ez gyulladás formájában jelentkezik az arra hajlamos embereknél. Leggyakoribbak a bőr, az ízületek és a vérképzőrendszer elváltozásai, de az egész szervezetet megbetegítheti. Az orvostudomány mai eszközeivel nem gyógyítható, csak kezelhető.

És még mire jó?

A tengerparti fenyő (Pinus pinaster) kérgének kivonatát már sikerrel alkalmazták a cukorbetegség (II. típusú diabetes) kezelése során. A kivonat rendszeres alkalmazása 12 héten keresztül jelentősen csökkentette a betegek vércukorszintjét. A fenyőkivonat csökkenti a menstruációs fájdalmat is; ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy a benne található egyes fenoloknak simaizomgörcsoldó hatásuk van.

Bodrogi Lilla

[origo]