Az Ázsiába utazók oltásai a szökőár után

Vágólapra másolva!
Mennyire veszélyes Ázsiába és az Indiai szubkontinensre - a szökőár által érintett országokba - utazni? Elérhetik-e az elárasztott területekről induló esetleges járványok a nyaralókat? Van-e különbség abban, hogy ki hova utazik Ázsián belül? Ezekre a napjainkban sokaknak aktuális kérdésekre ad választ az alábbi összefoglaló, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjának főorvosa, Dr. Jelenik Zsuzsa cikke.
Vágólapra másolva!

A december 26-i ázsiai szökőár óta szakmailag is megalapozott figyelmeztetések hangzottak el arról, hogy a közeli jövőben milyen járványok indulhatnak el a katasztrófa sújtotta területről. A földből kimosott ürülék és szemét a hastífuszt, a fertőző májgyulladást (hepatitis A), a szalmonellózist, a kolerát és a vérhast okozó vírusok és baktériumok szóródását segítik. A rossz vízellátás, az alapvető higiénés feltételek hiánya (a kézmosás, a WC használat, az ételek felforralásának hiánya) fokozza a járványok kialakulásának esélyét. Az állóvizek, a nehezen felszáradó pocsolyák jó tenyészhelyei a szúnyoglárváknak, azaz a malária és a dengue láz ("csonttörő láz") terjesztőinek.

Thaiföld, India és Sri Lanka eddig is azon úti célok közé tartozott, ahová előzetesen orvosi tanácsot és védőoltást is javasoltak. Elsősorban az étellel, vízzel terjedő betegségekre, a szúnyogok által terjesztett fertőzésekre és kisebb balesetekre kellett készülni.

Az első csoportba a fertőző májgyulladás (hepatitis A) vírusa, a hastífusz, szalmonella, a vérhas baktériuma és az egysejtűek okozta betegségek tartoznak.

A fertőző májgyulladás kórokozója a hepatitis A vírus, amely emberi érintkezéssel vagy az étel és víz szennyeződésével terjed. Emberi széklettel trágyázott, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek - "a tenger gyümölcsei"- is fertőzöttek lehetnek. Az áradások - jelen esetben a szökőár - kimossa a földekre az emberi ürüléket, így szennyeződhetnek a zöldség-gyümölcsfélék. A tenger visszahúzódásakor ugyanez a szennyvíz a part mentén fertőzi a kagylókat.

A vírus a hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt még a jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet. A betegség lappangási ideje 2-8 hét. Hirtelen kezdődik, lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel, amit hányás, a has jobb felső részén fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követhet. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. Az idősek és egyéb okból májbetegek között súlyosabb lefolyású is lehet.

A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg már a sárgaság megjelenése előtt üríti székletével a vírusokat, ez alatt az idő alatt fertőzőképes. Ha valaki járványos területről érkezik haza és bármilyen tünete van, feltétlenül keresse fel háziorvosát és jelezze, hogy külföldön járt. A továbbterjedés megelőzése érdekében a betegek lakó- és munkahelyi környezetében kötelezően oltanak humán-gammaglobulinnal, amely azonnali, de csak pár hétig tartó, "passzív" védelmet biztosít. A fertőző májgyulladás a gyermekeknél gyakran tünetmentesen zajlik, azonban az enyhe lefolyású betegség alatt is ürítik a székletükben vírusokat, aminek jelentős szerepe van a felnőttek közötti terjedésben.

A fejlett országokban - hepatitis A tekintetében ezek közé tartozik Magyarország - a betegség igen ritkán fordul elő. A lakosság védettségi foka alacsony, ezért a hepatitis A elleni oltás szinte mindenkinek javasolt. Többféle oltóanyag van forgalomban. Mindegyik elölt vírust tartalmaz, betegséget nem okoz, és egy éves kortól alkalmazható. A védettség a 10-14. napot követően jön létre. Az első oltás után 6-12 hónap múlva esedékes az emlékeztető oltás, amely után a védettség legalább 10 évig tart. Ha az indulás időpontja és az oltás közötti idő rövidebb két hétnél, akkor egyéb módon is fokozottan kell védekezni, és a védelmet ki lehet egészíteni gammaglobulinnal.

Hepatitis A és hepatitis B ellen kombinált oltóanyag is rendelkezésre áll 16 évnél idősebbeknek. Mindkét betegség ellen három oltás biztosít védelmet. Az első oltás után 1 hónappal a második, majd 6 hónap múlva a harmadik oltás esedékes. Gyorsítani lehet a védettség kialakulását, ha az oltásokat egy hét, majd 2 hét időközzel, a 0., 7., 21. napon adják. Ilyenkor azonban egy év múlva ismétlő oltásra is szükség van. Gyermekek számára is van kombinált, hepatitis A és B elleni oltás - azoknak javasolják, akik huzamosabb ideig tartózkodnak külföldön, például a szülők munkavállalása miatt.

A természeti katasztrófák után a hastífusz-fertőzés esélye is megnő. Szintén széklettel szennyezett étellel és itallal vihető át. Általános rossz közérzet, láz, gyengeség a bevezető tünetek. A bélfalból a vérkeringésbe jutó baktériumok idegrendszeri és keringési károsodást is okozhatnak. Védőoltás létezik ellene, amely 3 évig tartó védelmet biztosít.

A védőoltások hatását kiegészítik azok a szabályok, amelyeket minden külföldi tartózkodás során érdemes betartani. Ahol a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan, ott fogmosásra is palackozott vagy forralt vizet kell használni (ilyen esetben a szállodai szobában van ásványvizes palack). Ha a rendszeres kézmosás feltétele nincs meg, akkor az illatszerboltokban és gyógyszertárakban kapható, fertőtlenítővel átitatott törlőkendő és pumpás spray használata javasolt.

Ne felejtsük, a hasmenés legnagyobb veszélye a kiszáradás. A fokozott folyadék- és sóvesztés gyengeséget, keringési zavart okozhat. Orvosi vény nélkül beszerezhető a Bolus adstringens, ami a bélfalat fertőtleníti, a Normolyt por, mely az elvesztett sókat pótolja. Antibiotikum csak bizonyos alapbetegségek esetén, orvosi javaslatra szedhető.

A Thaiföldre, Sri Lankára és más helyekre utazó turisták az utazási irodáktól kapják az első tájékoztatást. Oltásokat a háziorvosok, a megyei ÁNTSZ, a Fővárosi ÁNTSZ (XIII. ker. Váci u. 176.) és az OEK Nemzetközi Oltóközpontja ad. Az oltóközpontokban igen hosszú a várakozás. Javasoljuk, hogy a csoportosan Ázsiába utazók forduljanak a háziorvoshoz.

Az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjának saját kiadványai és honlapja van, amelyről az utazási irodák és az utasok is tájékozódhatnak tájegységek és betegségek szerint (www.antsz.hu/oek).