Többfrontos támadás a tüdőrák ellen

2005.02.01. 9:50

Kanadai kutatóknak sikerült kifejleszteniük egy olyan gyógyszert, amely előrehaladott stádiumban lévő betegek immunrendszerét segíti abban, hogy az felismerje és elpusztítsa a tüdő rákos sejtjeit. Eközben angol kutatók olyan gént fedeztek fel, amely feltehetően védelmet nyújt a tüdőrák ellen, meghibásodása esetén azonban daganat keletkezik.

Napjainkban a tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, a rákos halálozás leggyakoribb oka. A tüdőrák Magyarországon a férfiak esetében vezető daganatos halálok, a nőknél az emlő- és a vastagbéldaganatok után a harmadik helyen áll. Közel hasonló a helyzet valamennyi iparilag fejlett országban. A magas halálozási ráta az alacsony gyógyulási arányra vezethető vissza, ami pedig összefüggésbe hozható a szűrés és a korai felismerés hiányával. Pedig a tüdőrák a leginkább megelőzhető daganatféleség. A tüdőtumorok 85-87%-a az aktív, 3-5%-a pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe, s mintegy 4%-a radongáz hatásával magyarázható. További kockázati tényező az azbeszt, arzénvegyületek, króm, nikkel, vinil-klorid, nehézfémporok, urán, illetve a szénhidrogének (gázolaj és benzin) égéstermékeinek belégzése.

A tüdőrák nem egységes betegség. Eddig több mint 20 fajtáját írták le. Ezek nem csak szöveti szerkezetükben, hanem viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, de túlnyomó többségük - mintegy 90%-uk - a hörgőrendszer belső felületét bélelő hámsejtek valamelyikéből indul ki. Növekedésük és terjedésmódjuk alapján kissejtes és nem kissejtes tüdőrákot különböztet meg a szakzsargon.

A különböző tüdőrák-típusok kemoterápiás érzékenysége eltérő. A kezelésben először a 80-as években kifejlesztett gyógyszerek hoztak igazi áttörést, igaz mellékhatásaik miatt nem lehetett nagyobb dózisban alkalmazni őket. A 90-es évek e készítmények fejlődésének időszaka volt, amely mind a mellékhatások, mind a hatások szempontjából kedvezően befolyásolta a kezeléseket, melyek így jelentősen kedvezőbb eredményeket hoztak. Az új gyógyszerek bevezetése sem oldotta meg azonban a terápia kérdéseit.

Új gyógyszerjelölt

A közelmúltban egy újonnan kifejlesztett gyógyszer hatékonyságáról kanadai szakemberek számoltak be a European Society for Medical Oncology konferenciáján. Az edmontoni Cross Cancer Intézet kutatócsoportja 171 tüdőrákos beteg bevonásával végzett vizsgálatot, melyben a L-BLP25 kódjelű gyógyszer hatását nem kissejtes tüdőrákos betegeken tesztelték.

A hagyományos kezelési módszerek mellett átlagosan tapasztalható 13 hónapos túlélési idő a vizsgálatba bevont, új gyógyszert kapó személyek esetében átlagosan 17,4 hónapra emelkedett. Dr. Charles Butts kutató rámutatott arra, hogy a gyógyszerrel leginkább azoknál az előrehaladott stádiumban lévő betegeknél sikerült javulást elérni, akiknél a sebészeti beavatkozás nem jelentett ugyan megoldást, azonban a daganat még nem terjedt át más szervekre. Azok a betegek, akiket csak hagyományos módszerekkel kezeltek, átlagosan 13,3 hónapig, az új terápiában is részesülők 60 százaléka két évig, sőt egy ember 3,5 évig életben maradt.

A hagyományos gyógyszerterápia nem csak a tumorsejteket, hanem az egészségeseket is elpusztítja. Az újonnan kifejlesztett szer az immunrendszert arra készteti, hogy csak a rákos sejtek felszínén megtalálható abnormális cukormolekulát támadja meg és pusztítsa el.

A kutatási eredmények bíztatóak, azonban a szakemberek szerint további széleskörű vizsgálatokra, nagyméretű próbákra lesz szükség ahhoz, hogy az ál-pozitív eredmények lehetőségét kiküszöböljék. Remélik azonban, hogy a jövőben ez az immunterápiás eljárás alkalmassá válik arra, hogy a hagyományos kezelések - a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia - hatásosságát fokozza. Addig is a betegség kialakulásának a megelőzésére, vagyis a dohányzás csökkentésére, valamint a káros kémiai anyagok elleni védekezésre hívják fel a figyelmet, aminek kiemelt része a tüdőszűrésen való rendszeres megjelenés.

Védelmet nyújtó gén

Jóllehet egy ezzel párhuzamosan zajló angol kutatássorozat eredményei is majd csak évek múlva jelenthetnek valódi segítséget a betegek számára, szintén reményre adnak okot. A londoni University College kutatói olyan génre bukkantak, mely feltehetően védelmet nyújt a tüdőrákkal szemben, míg a gén meghibásodása esetén daganat alakulhat ki.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban közzétett eredmények szerint a LIMD1 jelű génben bekövetkező mutációk a tüdőrákos betegekből vett mintákból nagyrészt kimutathatók. A vizsgált gén a 3. kromoszóma 3p21 szakaszán helyezkedik el. A kutatók már régóta feltételezik, hogy az örökítőanyag e részén számos tumorszuppresszor ("daganatelnyomó") gén helyezkedik el. A szuppresszorgének feladata, hogy megakadályozzák a daganatok kifejlődését. Ezek a gének mutáció esetén nem képesek megfelelően ellátni feladatukat, így rákos sejtek jöhetnek létre. A kutatásokból kiderült: a tüdőrákos betegek csaknem 90 százalékában mutáció érte a 3. kromoszóma e részét.

A kutatást vezető Dr. Tyson Sharp ezek alapján rámutat arra, hogy az LIMD1-gén egy olyan tumorszuppresszor gén, amelynek hiánya a daganatfejlődést jelentősen befolyásolja. A tüdőrák kialakulásának kezdeti szakaszában a kromoszómarész működése gyakran kiesik, így az LIMD1 gén is inaktiválódik. Egerekből vett rákos tüdősejteken végzett vizsgálatokkal sikerült bizonyítani azt, hogy az LIMD1 működésének helyreállítása a kóros sejtekben a tumornövekedés lassulásához vezet.

Eredményeik kapcsán a kutatók olyan gyógyszerek kifejlesztését tartják lehetőnek, amelyek a mutáns tumorszuppresszor gén működését pótolnák. A kulcsfontosságú génben bekövetkező mutációk felismerése lehetővé tehetné továbbá a tüdőrák mainál lényegesen koraibb felismerését. Mivel a dohányzás a tüdőrák kialakulásában az esetek 90 százalékában fő tényező, a kutatók most azt vizsgálják, hogy a cigarettában lévő rákkeltő anyagoknak van-e valami közük a szóban forgó kromoszómarégió elváltozásaihoz, ezen keresztül pedig a LIMD1 kóros működéséhez.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK