Ajánlat
	Génterápiás siker a szívgyógyászatban Sikeres génterápiás eljárás béldaganatokra Átütő génterápiás siker: vérszegénység gyógyítása Génterápia: új eredmények, új félelmek

Ez a fajta daganat érzékenyen reagál a női nemi hormonra, az ösztrogénre, aminek hatására a daganat sejtjei osztódni kezdenek. A betegség vérzéssel és sokszor fájdalommal is jár, továbbá az érintett nők nehezen vagy egyáltalán nem képesek teherbe esni. Ez azért is jelent egyre nagyobb problémát, mert az érintettek közt egyre több olyan nő van, aki még egyáltalán nem szült, vagy több gyermeket szeretne. Jelenleg a méh eltávolítását alkalmazzák, mint végleges megoldást. Bár az újfajta kezelési mód hatására nem fejlődik vissza teljes mértékben a daganat, olyan kicsire zsugorodik, ami már nem okoz tüneteket. A kezelés valószínűleg nincs hatással a termékenységre, és a jövőben talán azoknak a nőknek is reményt adhat, akiken az eddigi terápiák nem segítettek.

A texasi egyetem kutatói egerek bőre alá ültettek be olyan sejteket, amelyekből 3-4 hét alatt ún. fibroidok, a méh jóindulatú daganatához hasonló sejtcsomók fejlődtek ki. Ezután az ösztrogénreceptor (a női nemi hormont megkötő sejtfelszíni molekula) génjének egy módosított formáját hordozó vírust injekciózták be közvetlenül a daganatba. A módosított génről keletkező receptorváltozat nem képes megkötni a női nemi hormont, az ösztrogént, és amennyiben kapcsolatba lép normális receptorokkal, akkor azoknak a működését is gátolja.

A vírus segítségével tehát a hibás gén bejut a sejtekbe, és elindul a mutáns receptorfehérje képződése, ami azután összekapcsolódik a sejtek saját egészséges receptoraival.  Az így létrejövő komplex nem képes arra, hogy az ösztrogén hormont megkösse. Ennek az a következménye, hogy a hormon által előidézett sejtosztódás leáll, és a sejtek pusztulni kezdenek.

Az egereken végzett kísérletek során röviddel a kezelést követően megállt a daganat növekedése, illetve már egy hét múlva jelentősen csökkent a mesterségesen előidézett daganat mérete. A kutatók szerint egy ilyen jellegű sejtburjánzás kiváló génterápiás célpont, mivel jól lokalizált (a helye pontosan meghatározható), és viszonylag egyszerűen be lehet injekciózni a hatóanyagot, közvetlenül a daganatba.

Hasonló jellegű vizsgálatokat már korábban is végeztek az illinoisi egyetemen, ahol emberi emlődaganatból származó sejtvonalakon vizsgálták a módosított ösztrogénreceptor hatását a sejtekre. Az emlőrákok egy része ugyanis szintén hormonérzékeny, azaz osztódással reagálnak az ösztrogénre.

Bodrogi Lilla

[origo]