A légszennyezés hatása a magzati kromoszómákra

Egy New York-i kismamákon és újszülötteken végzett vizsgálat is egyértelműen kimutatta, hogy levegőszennyeződés hatására terhes nőkben módosulhat a magzat kromoszómaszerkezete, ami súlyos betegségek kialakulásának kockázatát növeli.

Már eddig is több vizsgálatot végeztek azzal a céllal, hogy megállapítsák a levegőben lévő káros anyagok hatását a magzat kromoszómáira. (A kromoszómák a sejtmagban helyezkednek el, magukban hordozva a sejt genetikai információit.) Amerikai kormányzati szervek, kutatóintézetek és egyetemek a közelmúltban úgy döntöttek, hogy belefognak egy nagyobb tanulmányba, a gyerekek felnőttkorig tartó követésével.

A kutatásokban légszennyezésnek tekintették a járművek kipufogógázait, a lakóhelyek fűtésének és az erőműveknek az égéstermékeit, valamint a dohányfüstöt. Ezek a levegőben lévő szennyezőanyagok hozzákötődnek a méhlepényhez, majd eljutnak a magzathoz.

A kutatók a levegőben lévő égéstermékek egy fajtájának (policiklusos aromás szénhidrogének; PAH) kitett nemdohányzó afroamerikai és dominikai anyákat vizsgáltak New York három városrészében: Harlem, Washington Heights és Dél-Bronx területén. "Habár a vizsgálatok Manhattan szomszédságában zajlottak, ezek a szennyezőanyagok minden nagyvárosban előfordulnak, éppen ezért az eredmények vonatkoztathatóak minden nagyvárosi anyára és magzataikra" - mondja dr. Frederika P. Perera (Columbia Egyetem), a vizsgálatok egyik irányítója.

Az égéstermékeknek való kitettséget részben személyes elbeszélgetésen feltett kérdésekkel állapították meg, ezen kívül az anyák egy levegőösszetétel-vizsgáló készüléket is hordtak magukkal terhességük utolsó trimeszterében. Ezek alapján számították ki a kutatók, hogy milyen koncentrációjú szennyezőanyaggal kerültek kapcsolatba a vizsgált nők és magzataik. A vizsgálatba bevont személyekből aztán két csoportot hoztak létre: az átlag alatti légszennyezésben élők (alacsony kitettségűek) és az átlag fölötti légszennyezésben élők (magas kitettségűek) csoportját.

A két csoport tagjainál megvizsgálták az újszülöttek (összesen 60 baba) kromoszóma-rendellenességeit. "1000 fehérvérsejtenként átlagosan 4,7 kromoszóma-abnormalitást találtunk az alacsony kitettségű csoport újszülöttjeiben, és 7,2 elváltozást a magas kitettségű csoport újszülöttjeiben" - mondja Perera. "Különösen a stabil kromoszóma-módosulások száma emelkedett meg, amelyek a legszorosabb kapcsolatban vannak a rák kialakulásának kockázatával. Az ilyen abnormális kromoszómá(ka)t hordozó sejtek ugyanis sokáig a keringésben maradnak."

A kromoszómák módosulásait köldökzsinórból származó vér sejtjeiből állapították meg. Az eredmények a Cancer Epidemiology Biomarkers and Prevention nevű tudományos folyóirat februári számában jelentek meg.

A fenti eredményeket közlő tanulmány egy 1998-ban megkezdett, többéves országos kutatási program része ("Anyák és gyermekeik New Yorkban"), amely azt vizsgálja, hogy milyen hatással van az anyákra és gyermekeikre a kipufogógáz, az egyéb égéstermékek, a dohányfüst, valamint a lakóhelyükön használt rovarirtó szerek és allergén vegyszerek.

Perera és munkatársai a program keretében folytatott előző vizsgálataikban rámutattak arra, hogy az égéstermékek jelentősen befolyásolhatják a magzati növekedést, ami később hatással lehet a gyermek értelmi fejlődésére.

Komódi Edina