Ajánlat
	Emory University
	Ajánlat
	A szerelmi bánat diagnosztizálása A monogámia madár-trükkjei Őrülten szerelmes mezei egerek

Két kezünkön meg tudjuk számolni az igazán monogám fajokat. Sokáig hittek a madarak hűségében - egészen addig, amíg a genetikai vizsgálatok rá nem cáfoltak erre. De mit is értünk monogámián? Ez a fogalom jelentheti egyrészt a szociális monogámiát - ilyet találunk a legtöbb madárfajnál és az embernél -, másrészt a szexuális monogámiát, amely jóval ritkább, mint szociális változata: a fajoknak csak néhány százalékánál jelenik meg. Ezek közé tartoznak például a fekete keselyűk, a termeszek és az amerikai préripockok: utóbbiak lettek a kötődés szakértőinek mintaállatai.

Lowell Getz (Illinoisi Egyetem) mintegy 40 éven át tanulmányozta a préripockok saját élőhelyükön való viselkedését. Megfigyelte, hogy a préripocok lány rengeteg szimatolás után választ magának férjet, amelynek illatanyaga (feromonja) napokon belül kiváltja nála a tüzelést. Az állatok több mint 50-szer párosodnak 30-48 óra alatt: ekkor alakul ki köztük az egymáshoz való hűség, mely általában egész életre szól. Szoros kötődésüket bizonyítja, hogy szinte mindig elutasítják más pockok közeledését; hogy idejük mintegy felét szorosan egymás mellett töltik, s az, hogy ha az egyik fél elpusztul, özvegye inkább egyedül marad, mintsem hogy új párt válasszon. A szülők sokat foglalkoznak kicsinyeikkel.

Az első szerelem

Larry J. Young kutatócsoportja (Emory Egyetem, Atlanta) 1998 óta végzi megfigyeléseit és kísérleteit préripockokkal, illetve a hozzájuk megszólalásig hasonló, ám léha és kölykeivel is gondatlan mezei és hegyi pockokkal.

Mi különbözik a hű és hűtlen pockok agyában? Youngék két ilyen hormont találtak: hímeknél a vazopresszint, nőstényeknél pedig az oxitocint. Ám nem a hormonok mennyisége számít, hanem az, hogy az őket fogadni képes receptorok (sejtfelszíni "érzékelő molekulák") megtalálhatók-e vagy sem bizonyos konkrét agyi területen (ez a hímeknél az ún. ventrális pallidum, a nőstényeknél pedig a nucleus accumbens).

A szexuális monogámia kialakulásában döntő szerepet játszik az agy egyik fő hírvivője, a dopamin is, amely többek közt a kellemes tapasztalatok jutalmazó hatásáért felel. Kiderült, hogy a hűséges pockok agyában a párosodáskor megjelenő vazopresszin, illetve oxitocin - a megfelelő területen lévő receptoraihoz kapcsolódva - dopamint szabadít fel (ezt teszi egyébként az alkohol, a nikotin és a kábítószerek is). Így egyfajta függőség alakul ki náluk: egy életre ahhoz a pocokhoz fognak kötődni, amellyel először párosodtak, mert a boldogságérzést egyedül hozzá társítják.

A nőstények kötődéséhez az oxitocinon és dopaminon túl az ösztrogén is hozzájárul: a tüzelésekor megnőtt ösztrogénszint hatására új idegsejtek keletkeznek, s ezek az agy szaglási információkat feldolgozó területére vándorolnak - lehetővé téve, hogy a nőstény első párjának illatához "ragaszkodjon", és azontúl semmilyen más szagú társat ne engedjen magához közel.

A hűség génjei

Az agyi különbségek genetikai eltérésekre is utalnak: erre irányul Youngék újabb vizsgálódása. A préripockok és a hegyi pockok genetikája csak 1%-ban különbözik, és ez éppen a monogámia-poligámia terén mutatja meg hatását. Mivel a hűséget a receptorok eloszlása határozza meg, a "hűség génjei" is ezt kódolhatják. Ezt tesztelte Young és csoportja: hím egerekbe olyan préripocok-géneket injektáltak, amelyek a vazopresszin-receptorokat kódolták. A genetikailag módosított egerek viselkedése megváltozott: kedvesebbek és gyengédebbek lettek.

További kísérletek során elvégezték ezeknek az egereknek a hűség-tesztjét is. A hím egerek először 17 órát tölthettek el egy nőstény társaságában. Később újra összehozták a párt, de harmadikként egy újabb, hasonló kinézetű nőstény is feltűnt a színen. A génkezelt egerek előnyben részesítették az általuk már korábban megismert nőstényt, míg a kontrollállatok - amelyek nem, vagy más agyterületre kaptak kezelést - nem mutattak semmiféle preferenciát. Ez az első eset, hogy egy génterápiás eljárás megváltozatott egy komplex viselkedési mintázatot.

Csapodárokból hű társak

Az igazán nagy szenzációt Young-ék 2004-es kísérlete jelentette: egyetlen gén segítségével a notórius hűtlen mezei pockokból hűséges társakat varázsoltak. Az eljárás ugyanaz volt, mint fentebb az egerek esetében. A kísérlet sikere arra mutat rá, hogy a hűtlen állatokban is megvan a hűség minden biológiai feltétele - vazopresszin, dopamin, jutalmazó központ -, csak egyetlen láncszem hiányzik: egyetlen molekula egyetlen receptorának egy bizonyos agyterületen való előfordulása. Ha a vazopresszin-dopamin útvonal szabaddá válik, a pocok a társról való információt (pl. illat, látvány, hang stb.) a párosodás kiváltotta eufóriával kapcsolja össze - nem lazán és időlegesen, mint a hűtlenek, hanem szorosan és "örökre".

A hűség tehát egy igen erős asszociáció eredménye, amely ráadásul kizárja minden további hasonló asszociáció ("másik társ - eufória") kialakulását. Elég mechanikusnak és ésszerűtlennek tűnhet ez a ragaszkodás az elsőhöz - talán ezért is oly ritka az élővilágban -, de ne felejtsük el, hogy a nőstény préripocok részéről milyen körültekintés, válogatás előzi meg életre szóló választását! Így aztán lehet, hogy számára ez egy sikeres szaporodási stratégia, amely megoldja a természet nehéz feladványát: hogyan találjuk meg egy "személyben" a kiváló genetikájú nemzőt és a gondoskodó apát.

Szómagyarázat:

Receptorok: ez esetben az agysejtek felszínén található molekulák, melyek fogadják a hírvivő molekulákat.
 
Vazopresszin: peptid típusú hormon. A szervezet vizeletürítését szabályozza, fokozza a víz visszaszívását a vesében, így csökkentve a vizelet mennyiségét; ezen kívül vérnyomás-szabályozó.

Oxitocin: a vazopresszinhez hasonló szerkezetű hormon. Hatására fokozódik a szülés folyamán a méhizomzat összehúzódása. A későbbiekben az emlő tejmirigyeinek működését segíti elő.

Dopamin: agyi hírvivő molekula (neurotranszmitter). Mozgásszabályozó, hiányában Parkinson-kór alakul ki. Az éberségben és aktivitásban is szerepet játszik, és felelős a kellemes élmények jutalmazó hatásáért.

Ventrális pallidum: előagyi terület. Ha gazdag vazopresszin-receptorokban, a hímek hűségesek és féltékenyek.

Nucleus accumbens: előagyi szürkeállomány-mag. Ha itt sok az oxitocin-receptor, a nőstények hűségesek és gondoskodó anyák.

Jakabffy Éva

[origo]