Az immunrendszer karmestere, a CD4+ T-limfocita letapogat egy dendritikus sejtet, amely a kórokozó egy darabját mutatja be számára
	Az orvos válaszol
	Kérdezze a szakértőket az immunológiai betegségekről, az immunrendszer működéséről! Az olvasói levelekre Dr. Fekete Béla és Dr. Jakab László válaszol. Kérdéseit a jakab@kut.sote.hu címre szíveskedjen elküldeni.
	Ajánlat
	Inzulinmentes az élő donorból transzplantált cukorbeteg Fertőzések: fontos szerep a gyermekkori leukémia kialakulásában A HIV-vírus első tombolása Összefoglaló az immunrendszer működéséről Immunterápia a daganatgyógyításban A rák gyógyszere bennünk van? - videofelvétel ismeretterjesztő előadásról
	Ajánlat
	Az Immunológia Napja - a kampány európai honlapja Magyar Immunológiai Társaság Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Semmelweis Egyetem; Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Immunológiai Tanszék Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet

Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különböző kórokozók - vírusok, baktériumok, gombák, paraziták - ellen. E bonyolult biológiai folyamatokban számos vér- és nyiroksejt, illetve molekula vesz részt, melyek között az immunreakciók során többrétű és többirányú kapcsolat alakul ki. Az így létrejövő immunválasz vezet a szervezet számára idegen és káros anyag elpusztításához.

Új! Erdei Anna immunológus az allergiáról - a Non plus ultra április 29-adásában

Új! Május 9-én (hétfőn) 14 órakor Falus András immunológust kérdezheti a Vendégszobában!

Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere, a fertőzések elleni védőoltások bevezetése az immunválasz szándékos kialakításán alapszik. Ennek köszönhetően Európában már nem jelent fenyegetést a himlő, a mumpsz, a rubeóla, a diftéria, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás. Mindezek ellenére az immunológia jelentőségét - noha sok más tudományos és orvosi szakág alapjait képezi - gyakran alulbecsülik, és a nagyközönség sem ismeri eléggé e szakterület eredményeit, jelentőségét.

Életünket akkor is végigkísérik egyes, az immunológiai ismereteinken (is) alapuló vizsgálatok és kezelések, ha makkegészségesek vagyunk: gyermekkori védőoltások, terhességi tesztek, vércsoport-meghatározások. He nem vagyunk ilyen szerencsések, akkor előfordulhat, hogy allergológushoz kell fordulnunk, hogy megkeresse, milyen anyagokra reagál túl erősen és hibásan az immunrendszerünk. Akik az immunrendszer működését érintő genetikai hibákat hordoznak, egész életükön át ki vannak téve különböző fertőzéseknek. Saját immunsejtjeink és ellenanyagaink elpusztíthatják az inzulin termeléséért felelős szöveteket, cukorbetegséget okozva. A saját sejtek és szövetek ellen irányuló immunválasz (autoimmunitás) olyan változatos betegségeket okozhat, mint a pajzsmirigy-túlműködés, izombénulás, ízületi gyulladás, vesekárosodás. Ha valakinek egy szervátültetés mentheti meg az életét, a transzplantációt követően gyógyszerekkel kell az immunválaszt korlátozni, hogy megakadályozzák a szerv kilökődését. A daganatok elleni küzdelemben a sebészi, kemoterápiás és radioterápiás kezelések mellett egyre fontosabb szerephez jutnak az immunterápiás módszerek, az immunrendszer válaszának elősegítésével.

Az immunológia iránti érdeklődés felkeltése érdekében az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége (European Federation of Immunological Societies, EFIS) elhatározta, hogy kampányt indít: megismerteti és népszerűsíti a tudományág kutatási területét, jelentőségét, felfedezéseit, kihatásait más tudományokra és mindennapjainkra. E döntés jegyében április 29-én egész Európában immunológiai rendezvényeket szerveznek. Hazánkban a rendezvényeket a Magyar Immunológiai Társaság (MIT) koordinálja: országszerte ismeretterjesztő előadásokat, továbbképzéseket, tanulmányi versenyeket, középiskolai különórákat tartanak. A rendezvényekre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

Új immunológia

Az utóbbi években óriási számban indultak genomikai alapú kutatások különböző tudományterületeken. Ezek közül az egyik legfontosabb az immunrendszer vizsgálata, hiszen az immunfolyamatokhoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó géneknek szinte minden betegség kialakulásában és lefolyásában szerepe van.

Óriási eredmény, hogy éppen Magyarországról indult el az immunológia és a genomika határterülete, az immunogenomika: 2004. október 3-7. között Budapesten rendezték meg az I. Immunogenomikai Világkongresszust, Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatójának elnökletével. A nagyszabású tudományos eseményen a világ 44 országából érkező több száz vezető kutató és orvos résztvevő mellett a legnagyobb biotechnológiai és informatikai cégek is képviseltették magukat. A nem várt siker nyomán már szerveződik a második nemzetközi konferencia, amelyet 2006-ban rendeznek, ugyancsak Magyarországon.

Ahogy a genetika, a molekuláris biológia és a sejtbiológia fejlődése az immunológiai kutatásokat is forradalmasította, az immunológiai ismeretek és módszerek jelentős előrelépéseket hoztak az orvostudományban, az állatorvos-tudományban és a biológia egyéb területein is. Az immunológia napjának célja, hogy bemutassa az immunológiát mint tudományágat és annak az orvosi és biológiai tudományokban alkalmazott legújabb eredményeit.