|
A Woo Suk Hwang (Szöuli Nemzeti Egyetem) által vezetett kutatócsoport már korábban is jelentősnek mondható eredményeket ért el az őssejtkutatásban. 2004-ben azzal keltették fel a világ figyelmét, hogy elsőként sikerült létrehozniuk emberi embrionális őssejtvonalat klónozással. A dél-koreai kutatócsoport most újabb áttörést ért el azzal, hogy ugyanezt végrehajtotta, de a klónozáshoz használt sejtek most különböző betegségekben szenvedő emberekből származtak - írja a Nature online kiadása.
A kutatócsoportnak tizenegy embrionális őssejtvonalat sikerült előállítani tizenegy donor testi sejtjeiből. Ez az első eset, hogy "személyre szabott" emberi embrionális őssejtvonalakat hoztak létre. A következő megoldandó feladat, hogy az ilyen módon nyert őssejtekből olyan sejttípusokat készítsenek, amelyekre a sejtek forrásául szolgáló betegnek szüksége van. Ezeket lehetne aztán visszajuttatni a beteg szervezetébe. Mivel a klónozási eljárás miatt egy adott sejtvonal összes sejtje pontosan ugyanolyan genetikai örökítőanyaggal (DNS) rendelkezik, mint a donor szervezetének sejtjei, a kilökődés veszélye nem fenyeget. Ezzel az ún. sejtterápiás eljárással a remények szerint számos betegség válik gyógyíthatóvá, bár ehhez még évek munkája szükséges.
Az őssejtvonalak fejlődése arról is fontos információkat nyújthat, hogy egy-egy betegség milyen módon alakul ki. Ha például az őssejtekből inzulint termelő sejteket hoznak létre, akkor azonosíthatóvá válhatnak azok a biokémiai jelzések, amelyek hibája a cukorbetegség során a sejtek pusztulását okozza.
Hwang csoportja az alkalmazott klónozási módszereket is továbbfejlesztette. Korábban 16 nőtől 242 petesejtet gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a bőrsejtekből származó sejtmagokat beültethessék ezekbe a sejtekbe. Ezekből a petesejtekből akkor mindössze egyetlen őssejtvonalat sikerült létrehozniuk. Az új eredmények közlésekor viszont arról számoltak be, hogy egyetlen sejtvonal létrehozásához átlagosan már csak 17 petesejtre volt szükség. Ez azért fontos eredmény, mert a petesejtek képződését serkentő, illetve az eltávolításukkor alkalmazott beavatkozások nem minden esetben kockázatmentesek.
A sejtvonal létrehozásához a kutatók bőrsejtmintákat vesznek a donoroktól. Ezt követően mindegyik bőrsejtből eltávolítják a sejtmagot, és olyan petesejtekbe ültetik be, amelyekből előzőleg már eltávolították saját sejtmagját. A petesejt fejlődése során később létrejön a hólyagcsírának nevezett képződmény, amelyet a folyamatosan osztódó sejtek alkotnak. A kutatók kivonják az őssejteket a hólyagcsíra állapotban lévő embrióból, és mesterséges körülmények között addig nevelik őket, amíg alkalmassá válnak a különféle kísérletekre. Az eljárást terápiás klónozásnak nevezik, mivel gyógyászati, nem pedig reprodukciós célokat szolgál
Egy másik lehetőség: "felnőtt őssejtek"
A sejtterápiás eljárásokhoz a felnőtt szervezet saját őssejtjei (ún. szöveti őssejtek) is forrásként szolgálhatnak, és számos kutató szerint ez a sokkal etikusabb módszer az igazi megoldás. Az elmúlt évek kutatásai során ugyanis egyértelművé vált, hogy a szöveti őssejtek "rugalmassága" nagyobb, mint korábban gondolták: megfelelő szöveti környezetben az "alapprogramjuktól" eltérő sejtekké képesek fejlődni.
Az elmúlt években ezért számos kísérletet végeztek szöveti őssejtekkel, majd a csontvelőben termelődő vérképző őssejtekkel megkezdték az emberi próbákat is. Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikájának orvosai kapták meg az engedélyt arra, hogy a szívinfarktuson átesett betegeket őssejtekkel gyógyítsák. A debreceni próbák 2005 májusában kezdődhetnek el, amikor a klinika megkapja a helyi etikai bizottság engedélyét is. A vizsgálatokat követően értékelik a kezelések eredményeit, és amennyiben az eljárás sikeresnek bizonyul, elkezdhetik előkészíteni a módszer szélesebb körű alkalmazásának bevezetését (lásd részletes cikkünket, illetve a fenti videót).
A szöveti őssejtekkel már más területeken is próbálkoznak a klinikumban. Május 24-én a BBC arról számolt be, hogy a londoni Hammersmith Kórházban úttörő jellegű klinikai próbákat kezdtek: krónikus májcirrózisban szenvedő betegeket kezelnek a betegek saját őssejtjeivel. A csontvelői vérképző őssejteket a páciensek vérkeringéséből nyerték ki, majd a tenyésztésük után a májartériába injekciózták őket.
A krónikus májbetegségek transzplantáció (májátültetés) nélkül jelenleg nem gyógyíthatók. Mivel a legtöbb beteg nem jut megfelelő májhoz, alapvető fontosságú egy új eljárás kidolgozása. Ilyen lehet az őssejtterápia, amelynek során az őssejtek pótolják az elpusztult szöveteket és elősegítik a szerv regenerációját. A korábbi laboratóriumi kísérletek eredményei szerint a kezelés javíthatja a májfunkciókat, visszafordíthatja a betegséget.
Mivel a klinikai próbák első, az eljárás biztonságosságát tesztelő fázisáról van szó, egyelőre csak öt beteg kapta meg az újfajta őssejtterápiát, és egyelőre csak viszonylag kevés őssejtet használtak. Nagy Habib professzor szerint ennek ellenére az eddigi eredmények ígéretesek. A vizsgálatokat vezető szakember reméli, hogy már nyáron megkezdhetik a második fázist, több beteg bevonásával és intenzívebb terápiával. A brit klinikai próbákkal párhuzamosan egy japán orvoscsoport is hasonló eljárást próbál ki - írja a BBC.
Az őssejtkutatások eredményeként fokozatosan megjelenő sejtterápia a közeli jövő gyógyászatának nagy ígérete, amelyben valószínűleg mind az embrionális, mind a szöveti őssejtek nagy szerepet játszanak majd.
Simon Tamás
[origo]
|
1956.
Az 1956-os magyar forradalom - ahogy a lengyel újságírók látták
Münnich Ferenc felhívása
Megtorlás Budapesten. Szovjet invázió és normalizáció, 1956-1957
Albert Camus: A magyarok vére
Fejtő Ferenc: Nagy Imre tragédiája (részlet)
