Élő agyban is korán felismerhető lesz az Alzheimer-kór

2005.06.07. 11:40

Lehetővé válhat az Alzheimer-kór korai diagnózisa, s így a betegség gyógyítását is jóval korábban meg lehetne kezdeni.

Egy egereken tesztelt új eljárás előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a kutatók a közeljövőben képesek legyenek még jóval azelőtt felismerni az Alzheimer-kór kialakulását, mielőtt a betegek bármiféle tüneteket produkálnának. Az orvosok jelenleg csak akkor tudják diagnosztizálni a betegséget, ha a betegeken már jelentkeznek az Alzheimer-kórra jellemző tünetek, mint a feledékenység és zavarodottság. Az agyban azonban már tíz-húsz évvel a tünetek megjelenését megelőzően kialakulnak azok a fehérjezárványok (ún. amiloid plakkok), amelyek mérgezőek az idegsejtek számára. Ezek a csomók a béta-amiloid fehérje szabályos szerkezetű, sejten kívüli összetapadásai, és az elhunyt betegek agyának boncolásakor jól azonosíthatók. Az új eljárás segítségével viszont már az élő agyban is láthatóvá tehetőek, legalábbis egereknél már működik a módszer. A kutatók remélik, hogy ha embereken is alkalmazható lesz, akkor már évekkel a tünetek megjelenése előtt meg lehet majd kezdeni a betegség gyógyítását.

Kontrasztos felvételek

Takaomi Saido (RIKEN Brain Science Institute) és kollégái olyan felvételeket készítettek élő egerek agyáról mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI), amelyen jól kivehetőek az idegsejteken kívül felhalmozódó fehérjezárványok. A korábbi hasonló kutatások során nem sikerült megfelelő minőségű felvételeket készíteni. Saido és kollégái azonban egy olyan (nem mérgező) vegyületet alkalmaztak, amely kötődik a zárványokhoz, így a felvételeken kontrasztossá teszi őket, és kiszűrhetővé válik az összes "háttérzaj". A vegyület mágneses jeleket bocsát ki, amelyek könnyen érzékelhetőek MRI-vel.

Klinikai tesztelés
  
Az amiloid csomók láthatóvá tételével a közeljövőben lehetővé válhat az orvosok számára, hogy a betegség kialakulását már évekkel korábban felismerjék, mint ahogy jelenleg lehetséges. Már korábban is folytak erre irányuló kísérletek egy másik agytérképező eljárással, a pozitron emissziós tomográfiás (PET) módszerrel. Ez az eljárás az agyműködés mértékét az agy bizonyos területein az anyagcserében elfogyasztott glükóz mennyiségének meghatározásával méri. A PET-módszer 95 százalékos biztonsággal képes időben detektálni az Alzheimer-kórt, lehetővé téve ezzel a kezelés azonnali elkezdését. Az MRI-módszer használata azért bizonyulhat mégis jobbnak, mert a PET-technika felbontása (milliméteres nagyságrend) nem mindig elég nagy az amiloid csomók vizsgálatához. Az MRI-vel viszont igen nagy felbontású képeket lehet készíteni, és jóval elterjedtebb, mint a PET-módszer.

A mostani, egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy az MRI módszer jól használható erre a célra, így már csak azt kell megoldani, hogy embereken is alkalmazható legyen az eljárás. A kutatók reményei szerint az ehhez szükséges klinikai vizsgálatokat néhány éven belül el tudják végezni. A kutatást ismertető cikk a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Illyés András

KAPCSOLÓDÓ CIKK