Az Európai Biokémiai Társaság 30. kongresszusa Budapesten

2005.06.14. 16:37

Július első hetében 250, a világ több mint 20 országából érkező kutató és számos neves hazai szakember mutatja be fehérjemolekulákkal kapcsolatos új eredményeit az Európai Biokémiai Társaság 30. kongresszusán, Budapesten. A kongresszus fő témája a proteomika, azaz a fehérjék együttes vizsgálata a sejtek, szervezetek szintjén.

Napról napra rengeteg új információval gazdagodunk a biológiai kutatásokat új alapokra helyező genomika által, amelynek keretében számos szervezet genetikai állományát már feltérképezték, és amely akár egyszerre vizsgálja az összes gén működését egy-egy sejtben. A géneken túl azonban egy még bonyolultabb kapcsolatrendszerrel rendelkező világ, a gének által kódolt fehérjék tartománya kezdődik, amelyek közvetlenül határozzák meg egy szervezet felépítését és működését. Milyen feladatokat látnak el a fehérjék a sejtben, hogyan működnek és hogyan történik a szabályozásuk? Ezekre a kérdésekre már nem a genomika, hanem az ún. proteomika ad választ. A protein (fehérje) szóból származó kifejezés egy olyan fiatal tudományágat jelent, amely a sejt (szervezet) egész fehérjekészletét és ennek összefüggéseit igyekszik feltárni. A fehérjék képződéséhez szükséges tervrajz benne van a génekben, de a fehérjék képződése, összeszerelése, a megfelelő helyre való eljuttatása és működésük szabályozása ennél sokkal bonyolultabb.

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy egy sejtben lényegesen többféle fehérje található, mint amennyi fehérjét kódoló gén van. Egy-egy génről több fehérjeforma képződhet, mivel több helyen is elkezdődhet a fehérjét kódoló RNS átíródása. Az is előfordulhat, hogy a génről a fehérjeképződéshez szükséges információt szállító RNS eltérő módon darabolódik föl, ez az ún. alternatív splicing (ejtsd: szplájszing) jelensége. Ezeknek a jelenségeknek a megértését, részletes leírását is a proteomika vállalja fel. Sok esetben egy nagyon kis módosítás a fehérje szerkezetében - egy aminosav a kicserélődése vagy egy szénhidrátcsoport kapcsolódása a fehérjevázhoz - elegendő ahhoz, hogy a molekula viselkedése alapvetően megváltozzon.

A megismerés vágya mellett a kutatókat a gyakorlati alkalmazás lehetősége is hajtja a fehérjék világának feltárása felé. Bizonyos betegségek megértése, új terápiás eljárások kifejlesztése, élettani folyamatok leírása: ezek mind a proteomikai kutatások lehetséges kimenetei.

A programról később részletesen beszámolunk, ízelítőként néhány előadás témája:

  • A Down-kór értelmezése
  • Antibiotikumrezisztencia: véget nem érő harc a baktériumok és az antibiotikumok között
  • Új gyógymód az infarktus kezelésében: új típusú véralvadásgátló szer
  • Új daganatterápiás célpont: a DNS-metiláció gátlása

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK