Ajánlat
	70 éves a dalai láma A buddhisták tényleg boldogabbak Az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok kiderítették, hogy a buddhisták jó hangulatért és pozitív érzésekért felelős agyterülete jóval aktívabbak társaikénál.
	Ajánlat
	A meditáció nemcsak szerzeteseknek segíthet A legmodernebb agyi képalkotó eljárásokat is felhasználva vizsgálják olyan ősi módszerek lélektani és idegélettani hatásait, mint a meditáció.

A kutatók 76 tibeti buddhista szerzetes képességeit vizsgálták egy olyan teszttel, ahol a két szemnek két különböző képet mutatnak. Általában ilyenkor az agy egyik képről a másikra ugrik néhány másodpercenként, mivel megpróbálja kihámozni, hogy mit is lát.

Azok a szerzetesek, akik az 'egy pontra koncentráló' meditálást gyakorolják - vagyis egész tudatukat egy tárgyra vagy egy gondolatra összpontosítják - , képesek voltak az ide-oda csapongást lelassítani, sőt, teljesen le is állítani.

A kutatás vezetője Olivia Carter, az ausztrál Queensland in St Lucia Egyetem biológusa volt, a tanulmányt a Current Biology közölte. A vizsgálatban résztvevő szerzetesek meditálásban szerzett gyakorlata 5-től 54 évig terjedt. Miután elvégezték meditációjukat, a kutatók felkérték őket, hogy vegyenek fel egy speciális szemüveget. Az egyik lencse függőleges, a másik pedig vízszintes sávokat mutatott.

A legtapasztaltabb meditálók, akik több mint húsz évet töltöttek a világtól elvonultan, a kísérlet teljes, több mint öt perces időtartamára ellenálltak az ide - oda váltogatás kényszerének. Ők, beszámolójuk szerint egyetlen stabil képet láttak, melyen egyféle sávrendszer volt domináns. 

Egy másik tesztet is kaptak a szerzetesek, mégpedig "mozgás által indukált vakságot okozó" képet, amelyen sok, folyamatosan mozgó pont között egy mozdulatlan pontot kell nézni, addig, amíg a többi, szintén mozdulatlan pont eltűnni látszik.  A szerzetesek átlagosan 4,1 másodpercig tudták fenntartani a 'vakság' állapotát, míg ugyanezt  egy átlagos ember 2,6 másodpercig bírja. A legtapasztaltabb meditáló több mint 12 percig volt képes ezt az illúziót megtartani.

Tudatfolyam

A felfedezés megerősíti azt az elképzelést, hogy a meditáció megnyugtatja a tudatot, és hozzásegít a tiszta koncentráláshoz. Úgy tűnik, hogy a szerzetesek képesek kontrollálni a tudatukban megjelenő gondolatok mennyiségét és minőségét. Feltehetősen a meditáció segíthetne a depresszióval küszködő embereken, vagy olyanokon, akik nemrég éltek át traumát - olyan módon, hogy gondolataik ne állandóan negatív tárgy körül forogjanak. A meditációt régen gyakorlók azt állítják, hogy amikor rossz hírrel vagy tragédiával szembesültek, fel tudták azt dolgozni, és arra is képesek voltak, hogy kedvezőbb, pozitívabb irányba tereljék gondolataikat. A londoni Imperial College John Gruzelier nevű ideggyógyásza szerint azonban a meditáció káros is lehet a depressziós betegekre, mert túlságosan sok elmélkedést és önmagukba fordulást igényel.

[origo]