Ajánlat
	Az igazságérzet nem csak az emberé A majmoknak is van érzékük az igazság iránt. Ha ugyanis - fajtársaikkal összehasonlítva - igazságtalanul bánnak velük, akkor erre durcásan reagálnak, sőt még az olyan jutalomról is lemondanak, amely különben csábítónak tűnik a számukra - számoltak be vizsgálataik eredményéről amerikai kutatók.
	Ajánlat
	Yale University Comparative Cognition Laboratory, Yale University

Az új eredmények azt sugallják, hogy az a viselkedésforma, amely szerint a javak megszerzésénél jóval erősebb késztetést érzünk arra, hogy minél inkább elkerüljük az anyagi veszteségeket, nem az embereknél jelent meg először, hanem jelentős evolúciós múlttal rendelkezik. "Több eddigi tanulmány eredményei is alátámasztják azt az elméletet, miszerint a minket érő lehetséges veszteség sokkal erősebben hat ránk, mint az esetlegesen megszerezhető javak" - mondta M. Keith Chen, a kutatás vezetője. Kísérletükben a csuklyásmajmok közé tartozó kapucinusmajmok (Cebus apella) viselkedését vizsgálták. A majmoknak kis korongokat adtak, amelyeket különféle jutalmak (alma, szőlő, zselatinkocka) ellenében kellett elcserélniük. A kutatók választása azért esett a csuklyásmajmokra, mert viszonylag nagy agytérfogattal és jó problémamegoldó képességgel rendelkező főemlősök, és közeli rokonságban állnak az emberrel is.

Jutalom vagy veszteség

A kísérletek során mindegyik majom kapott egy bizonyos mennyiségű korongot, majd dönteniük kellett róla, hogy a rendelkezésükre álló korongokból mennyit kívánnak almára, szőlőre vagy zselatinkockákra költeni. Mindeközben folyamatosan változott a gyümölcsök ára és a korongok száma is, amelyekkel a majmok fizethettek a javakért. A csuklyásmajmok hasonlóan viselkedtek, mint az emberek, vagyis racionálisan kezelték az árak és a rendelkezésükre álló korongok számának változásait. Egy második kísérletben a majmoknak két lehetőség közül kellett választaniuk. Vagy kiadnak egy korongot egy szelet almáért, amelyért az esetek felében kapnak még egy szeletet, vagy a korongjukat két szelet almára költik, viszont az esetek felében ebből csak egy szeletet kapnak meg. A közgazdaságtani elmélet szerint a fogyasztóknak nem kéne törődniük vele, hogy mi lesz a választásaik kimenetele, mivel mindkét lehetőség (jutalom vagy veszteség) alapvetően egyforma valószínűséggel (50-50%) fog bekövetkezni minden alkalommal. A majmok azonban jóval több esetben választották az első lehetőséget, vagyis amikor az esetek felében jutalmat kapnak, és kevesebbszer kockáztatták meg a másodikat, amikor 50%-os eséllyel veszteség érheti őket.           

Evolúciós múlt

"Kísérletünkkel azt szerettük volna kideríteni, hogy az állatvilágban is jelen vannak-e azok a döntési mechanizmusok, amelyeket például az üzleti életben alkalmazunk, vagy mindez csak ránk jellemző tulajdonság" - mondta Laurie Santos, a tanulmány egyik szerzője. A közgazdaságtan elméletei szerint az emberek teljes tudatában vannak saját döntéseiknek, és mindig racionálisan döntenek. A szociálpszichológia ezzel szemben azt állítja, hogy az emberek gyakran nincsenek tudatában a viselkedésüket meghatározó kényszereknek. "Meg akartuk érteni, hogy milyen viszonyban áll egymással ez a két elmélet. Az eredmények azt mutatják, hogy a csuklyásmajmok viselkedése nagymértékben hasonlít a miénkre. Sok esetben hozzánk hasonlóan racionálisan döntenek, azonban gyakran elkövetik ugyanazokat a hibákat, amelyeket mi is" - tette hozzá Chen. A kutatás rámutat annak a jelenségnek az evolúciós hátterére is, hogy az emberek miért nem tesznek félre elegendő mennyiségű pénzt idősebb korukra, vagy hogy miért nem viszik vagyonuk egy jelentősebb részét a tőzsdére. "A tőzsdén nagyobb eséllyel térülhetne meg a befektetett összeg, mint a biztonságosabb befektetési formákban (például kötvényekben), azonban az emberek nem tisztán racionálisan mérlegelik a tőzsdei árfolyamok ingadozásait, hanem befolyásolja őket a veszteségtől való félelem is. Ez a viselkedésforma viszont nem csak ránk jellemző, hanem komoly evolúciós háttere van" - mondta Santos.

Illyés András

[origo]