A Washington Egyetem (UW) tudósainak a Science Express májusi számában megjelent tanulmánya azt az elméletet támasztja alá, mely szerint az öregedésért a szabadgyököknek nevezett, különösen magas reakciókészséggel rendelkező molekulák a felelősek. Ezek olyan instabil anyagok, melyeknek külső elektronpályájukon egy páratlan elektronjuk van, ezért párt keresnek maguknak, s gyakran a sejtkultúrákban akadnak rá. Ez egy romboló folyamatot indít el a sejten belül, melynek bármelyik sejtalkotó áldozatul eshet. Az egészséges szervezet erős ún. szabadgyökfogó enzimrendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei olyan molekulák, amelyek képesek kötődni az instabil oxidánsokhoz, és semlegesíteni azokat. Ha a szervezet egészséges, akkor az antioxidánsok és a szabadgyökök egyensúlyban vannak, és nem alakul ki az ún. oxidatív stressz.

A szabadgyököket, melyeket Szabó Csaba hétfői Mindentudás Egyeteme-előadásában - sejtbeli tevékenységük miatt - találóan kamikáze-molekuláknak nevez, korábban számos betegséggel összekapcsolták, például a szívrohammal, a rákkal és más, korhoz, öregedéshez köthető betegségekkel. A szabadgyökök a szervezetünkben természetesen is képződnek, de a környezeti ártalmak és a helytelen életmód következtében is elszaporodhatnak. Természetes folyamat például a hidrogén-peroxid keletkezése és lebomlása, melynek melléktermékei a szabadgyökök. 

Az amerikai kutatást vezető Peter Rabinovitch kollegáival olyan egereket nevelt, melyek a szokásosnál nagyobb mennyiségű katalázt termeltek. Ez az enzim antioxidánsként működik és elősegíti, hogy az anyagcsere-folyamatok során kialakuló hidrogén-peroxid (H2O2) vízzé és oxigénné bomoljon. Erre azért van szükség, mert a hidrogén-peroxid elszaporodása a szövetekben roncsoló hatással lehet a sejtre. A roncsoló hatást a hidrogén-peroxid szabadgyökei okozzák, melyek a sejt kémiai folyamatait gátolhatják, ami esetenként újabb szabadgyökök termeléséhez, s így egy ördögi körhöz vezet.

A cikk további része a Mindentudás Egyeteme oldalán.

[origo]