Bizonytalan a madárinfluenza terjedési útvonala

2006.03.01. 9:21

A madárinfluenza-vírus nagy távolságokat tesz meg, terjedésének pontos útja azonban még ismeretlen. A vadmadarak szerepén kívüli tényezőkre hívja fel a figyelmet a Nature februári számában megjelent cikk.

A közelmúltban először jutott el Afrikába és az Európai Unióba a H5N1 típusú madárinfluenza vírus. Miközben nagy erőfeszítéseket tesznek a betegség kordában tartására, a szakértők keresik a magyarázatot a vírus földrajzi elterjedésére. Sokan a vándormadarak alapvető szerepéről beszélnek, egyesek szerint azonban a baromfi-kereskedelem következtében felmerülő veszélyt sem lenne szabad elhanyagolni.

Tavaly nyárig a vírus csupán elszigetelt gócpontokban, néhány délkelet-ázsiai országban jelent meg. Azóta viszont hatalmas távolságokat tett meg Földön, eljutott Európába és Afrikába. A betegség afrikai megjelenése hatalmas ugrás, mert az új tartományok megnyílásával további óriási madárkolóniák képezhetik egy esetleges emberi világjárvány kiindulási pontját. A vidéki közösségek Afrikában, akárcsak Délkelet-Ázsiában, gyakran nagymértékben függnek a baromfitenyésztéstől, és az emberek közeli kapcsolatban élnek a háziszárnyasokkal és a vándormadarakkal.

A betegség egy Jaji nevű faluban, a Nigéria északi részén fekvő Kaduna szövetségi államban ütötte fel a fejét január 10-én, 40 000 baromfi pusztulását okozva (bár az Állategészségügyi Világszervezetnek ezt csak február 6-án jelentették). Ezután tudósítottak először arról, hogy a betegség vad hattyúkban megjelent Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában, Szlovéniában, majd Magyarországon is. A terjedő betegségek egyébként gyakran a hattyúk pusztulásakor válnak észrevehetővé, e madarak nagy testmérete miatt.

A közegészségügyi erőfeszítések célja többnyire a vírus afrikai továbbterjedésének megelőzése, és a lakosság meggyőzése arról, hogy kerüljék a szárnyasok levágását és az olyan helyzeteket, amelyek emberi megbetegedéshez vezethetnek. A vírus terjedésének módját azonban pontosan kell ismerni ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen mérni, mely fajok jelentik a legnagyobb kockázatot, mely területek válhatnak következőként érintetté, valamint hogy hatékony megfigyelő és korlátozó intézkedéseket lehessen hozni.

Érvek a vándormadarak főszerepe mellett és ellen

Sokan a vándormadarakat okolják. Tény, hogy a Nigériában megjelent vírus genetikai állománya azonos a tavaly nyáron Törökországban talált víruséval, és az ország területe számos eurázsiai madárfaj vonulási útvonalán fekszik. Egy széleskörű, februárban publikált genetikai vizsgálat szerint a Dél-Kínában telelő, egyébként egészséges vándormadarakban a H5N1 vírus jelen volt közvetlenül az indulásukat megelőzően.

Nehéz azonban megbizonyosodni arról, hogy vajon a vándormadarak miatt tör-e ki a betegség háziszárnyasokban újabb és újabb helyeken, vagy vadmadarak kapják el a más úton megfertőződött baromfitól. Az előbb említett tanulmány szerint, amelyhez több mint 13 000 vírusmintát vizsgáltak, a kereskedelem és a háziszárnyasok mozgása döntő szerepet játszik a vírus kínai gócpontjából való ismétlődő kijutásában és a genetikai változatosságában. A vándormadarak szerepe a tanulmány szerint másodlagosnak tűnik, és csupán feltételezett. Az egyik érv: ha a vándormadarak hatása valóban olyan jelentős volna, akkor az őszi vonuláskor nagyon sok fertőződés történt volna Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, azonban ez szerencsére elmaradt.

Nigérián kívül más afrikai országokban is megjelenhetett már a betegség, annak ellenére, hogy még nem jelentették. Létezhetnek olyan közbenső állomások, amelyekről egyelőre nem tudunk, és a terjedési út megértéséhez hiányzó láncszemet rejtik. A nemzetközi ügynökségek természetesen utánajárnak a híreszteléseknek, amelyek szerint a betegség már megjelent számos afrikai országban, köztük Maliban, Egyiptomban, Malawiban és Líbiában. Sok afrikai országban nem ellenőrzik megfelelően az utazókat, hogy van-e náluk tojás vagy más baromfitermék.

A vándormadaraknak szentelt növekvő figyelem Richard Thomas, az angol Birdlife International szóvivője szerint mellékvágányra visz, és veszélyes, mert értékes erőforrásokat von el a kutatásoktól. Azok az országok, így Myanmar, Dél-Korea és Malajzia, amelyek szigorúan megtiltották a szomszédos, fertőzött országokból a baromfi-behozatalt, jelenleg madárinfluenza-mentesek.

A baromficsempészet és a legális kereskedelem a korábbi esetekben már okozhatta a H5N1 vírus nagy távolságra való terjedését. A 2004-ben a tibeti Lhasában megjelent fertőzést 1500 kilométerről, a kínai Gansu tartományból, Lanzhou városából szállított madarakra vezették vissza. Az a tény, hogy azonos vírustörzstől, egymástól sok kilométerre pusztultak el a szárnyasok, nem nyújt információt arról, hogy hogyan jutott el a vírus egyik helyről a másikra. Sokak szerint a Dél-Kínát Kazahsztánnal, Oroszországgal és Kelet-Európával összekötő fő vasútvonalak mentén érkezett a vírus Ázsiából Európába.

Forrás: Nature, 2006. február 9.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK